Farmer-Expo Termékdíjat kaptunk

Az idei debreceni Farmer-Expo ünnepélyes megnyitón díjátadásokra is sor került. A vetőmag kategóriában elnyert termékdíjjal a szegedi Gabonakutató szép sikert könyvelhetett el ezen a vásáron. A GK Csillag jó minőségű és kiváló termőképességű őszi búzafajta teljesítményéért odaítélt díjat Kósa Lajos polgármester adta át Szilágyi László ügyvezető igazgatónak.

A 20. alkalommal, augusztus 18–21. között megrendezett Farmer Expo mintegy harmincezer látogatót vonzott a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumának területére. Vaszkó László vásárigazgató szavai szerint a vidék-Magyarország legnagyobb élelmiszer-ipari kiállítását és vásárát a piaci igény tartja életben két évtizede. Az idén 300 kiállító (köztük a Gabonakutató Kft.) 15 ezer négyzetméteren mutatta be termékeit és szolgáltatásait.

„GK Csillag” jó minőségű és kiváló termőképességű őszi búzafajta
(Kivonat a díjnyertes pályázatból)
   A GK Csillag őszi búzafajta több mint egy évtizedes nemesítés eredménye. A fajta nemesítése 1993-ban kezdődött, amikor a bőtermő, jó alkalmazkodó képességű GK Kalász fajtát a nagy sikértartalmú GK Véka fajtával kereszteztük. A kombináció több nemzedékéből több ezer törzset neveltünk fel és kisparcellás, majd nagy parcellás kísérletek, növénykórtani tesztelések és lisztminőség vizsgálatok eredményeként választottuk ki azt a törzset, amelyet fajtajelöltként 2002 őszén az Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) kísérleteibe bejelentettünk állami elismerésre. A három éves országos kísérletekben a fajtajelölt nagyon jól teljesített, és így 2005 decemberében a Fajtaminősítő Tanács állami elismerésben részesítette. Ezzel azonban még nem fejeződtek be a fajtával kapcsolatos munkálatok, 2006 áprilisában elindítottuk a fajta szabadalmaztatását és 3 évvel ezelőtt a Magyar Szabadalmi Hivatal kiadta a fajta részére a Növényfajta-oltalmi okiratot.

A fajta jellemzése

   A GK Csillag bőtermő, korai érésű, jó és stabil malmi minőségű étkezési őszi búza. Leginkább a GK Kalász búzafajtához hasonlít, azzal a megkötéssel, hogy fajtánk esetében a kalászolás időpontja korai, a kalász viaszossága erős, a kalász alakja párhuzamos, a kalász hossza rövid és a legfelső orsótag szőrözöttsége közepes. Az állami elismerés adatai szerint a GK Csillag a hároméves kísérleti ciklus legbőtermőbb fajtajelöltje volt. A korai éréscsoportban a hároméves átlaga 105.7 % volt, ami szignifikánsan meghaladta a standard fajták átlagát.
   A fajta-oltalom megszerzésére bejelentett találmány feladata olyan kenyérbúza előállítása volt, ami korai érésű, alacsony, szilárd szárú, nagyon bőtermő, optimális sikértartalmú és jó sütőipari minőségű végterméket produkált. A GK Véka / GK Kalász keresztezéséből származó GK Csillag nagy produktivitása egy csaknem javító reológiai minőséggel párosul: a sikér mennyisége és terülése, a farinográfos adatai és esésszám eredményei egyes években elérik a javító minőségű búzáktól elvárt értékeket is, megfelel a „Pannon búza” minőségnek.
   A GOSZ-VSZT posztregisztrációs kísérletek és az üzemi kísérletek alapján a hazai korai őszi búza szortimenten belül az egyik legnagyobb termőképességgel rendelkező fajta, emellett a főbb minőségi tulajdonságokban is meghaladta a kísérleti átlagot, vagy az élbolyban szerepelt (pl. nedves sikértartalom, alveográfos W-érték). Az elmúlt év abiotikus és biotikus stresszeit a GK Csillag kiválóan tolerálta, ami elsősorban a levél- és kalászbetegségekkel szembeni ellenállóságában, illetve az abból adódó egészséges szemtermés minőségében jelentkezett.
   A GK Csillag őszi búzafajta már 2006-tól kezdődően szerepelt a GK Kft. által szervezett üzemi kísérletekben, a KITE kísérleteiben. Ezekben termőképességével mindig a termés rangsor elején volt.  A 2010-es fuzárium járványos évjáratban is kedvező tapasztalatokról számoltak be a malmok. A malomhoz beszállított és fuzárium toxinra (DON) levizsgált búzatételek közül kitűntek a GK Csillag tételek az igen alacsony, a megengedett határérték alatti DON tartalmukkal. A fajta vetőmag iránti igénye a kedvező gyakorlati tapasztalatok eredményeként a népszerű GK Békés és GK Kalász fajtákhoz hasonlóan 2010 őszén jelentősen megnőtt.
A GK Csillag piaci helyzete
   A GK Csillag fajta 2005 decemberében kapta az állami elismerést, így a vetőmag szaporítás piaci célokra csak a 2006/2007 tenyészidőszakban indult el nagyobb méretekben. Míg 2007-ben az országos őszi búza szaporító területből a GK Csillag csak 0,3 %-ban részesedett, ezzel a fajták rangsorában 53. volt, addig 2010 őszén már a szaporító terület 4,7 %-a volt GK Csillag, amivel a fajták rangsorában az 5. helyre került. A terület növekedése a fajta idei kedvező szereplése miatt remélhetően tovább fog növekedni.

 

Termelői haszon

   Egy új fajta bevezetése a piacra, csak akkor lehetséges, ha a vásárlóknak (felhasználóknak) is előny származik belőle. A GK Csillagnak a régi fajtáknál jobb termőképessége, stabil jó minősége és jobb betegség-ellenállósága országosan sokkal nagyobb többletbevételt jelent a termesztőknél, mint a fajtatulajdonosánál, a Gabonakutató Kft.-nél. Ez a többletbevétel, mivel a termesztő gazdaságok adatai nem hozzáférhetőek, csak becsülhető a fémzárolt vetőmag forgalmazási adataiból, a befolyt jogdíj bevételekből és a fajta különféle kísérletekben bizonyított terméstöbbletéből.
   Az MgSzH adatai és a jogdíj bevételek alapján a GK Csillag vetésterülete 2010-ben kb. 50 ezer ha körül lehetett. Ha 40 q/ha országos átlagot feltételezünk, és a GK Csillag ennél 5 %-al többet termett az 2 q/ha, ennek értéke 4000 Ft/q búzaár esetén 8000 Ft többletbevételt jelent hektáronként. 50 ezer hektár esetén ez 50.000 x 8.000=400.000.000 Ft, azaz 400 millió Ft többletbevételt jelent. Ha még azt is figyelembe vesszük, hogy a fajta jobb betegség-ellenállósága miatt az 50 ezer ha-nak kb. 40%-án, azaz 20 ezer hektáron egy gombabetegség elleni vegyszeres védelem (kb. 10 ezer Ft/ha) megspórolható, ez további 200 millió Ft megtakarítást jelent a termelőknek.
   Ezek az értékek alulbecsült értékek, mivel a fémzárolt vetőmag használat az MgSzH adatai szerint évenként a 20-30 % között van, így nagyon jelentős a nem fémzárolt vetőmag és az után-termesztett vetőmag használata még az új fajták esetén is.