KINCSEINK: KENYÉR, SZŐLŐ ÉS BOR

1-dupla.jpg

„Alföldi kenyér, szőlő és bor: A Kárpát- medence kincsei” – határon innen és túl – címmel tartottak szakmai fórumot a szőlészek, borászok, gabonatermesztők, malmok és pékségek képviselői augusztus 24-én, a kecskeméti városházán.

1-p1140330-2.JPG

A Kárpát-medence és ezen belül Magyarország fantasztikus kincsekkel rendelkezik. Ez nem arany, vagy egyéb nemes fém. Ez maga a különleges környezet, a megóvott élővilág, a jó minőségű termőtalaj, a tiszta víz és az itt termesztett növények, köztük a búza, a szőlő és egyéb gyümölcsök. Ezek a mi értékeink, melyről szól ez a rendezvény, mondta Rideg László, a megyei önkormányzat elnöke köszöntőjében.

Dr. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója köszöntőjében kiemelte, hogy kevés ország van a világon, amely olyan minőségben képes előállítani saját gabonaszükségletét, mint Magyarország. Nekünk, magyaroknak ez itt a Kárpát-medencében természetesnek tűnik, de sok helyen a világban ez egyáltalán nem így van. Ennek a hatalmas erőforrásnak a megóvása és gyarapítása az egyik legfontosabb feladatunk, hiszen az élelmiszertermelés a történelem során mindig is stratégiai fontossággal bírt – és egy percig sem kérdés, hogy ez a jövőben is így lesz. A hazai agráriumban megvan az a növekedési potenciál, ami a versenyképességünk további fejlesztéséhez szükséges, a NAIK feladata, hogy ehhez a munkához olyan tudományos eredményeket szállítson, amelyek a gyakorlatban már rövidtávon is előrelépést jelentenek. Ezeket a feladatokat senki nem fogja helyettünk elvégezni, az a dolgunk, hogy minden tehetségünket a hazai agrárium fejlesztésének szenteljük – hangsúlyozta a főigazgató.

2-dupla.jpg

Dr. Matuz János, az MTA doktora, szegedi kutató a búza történetét foglalta össze előadásában, és egy érdekes adatsorral is megvilágította a hazai termelés alakulását. Míg a 20 -as években egy hektáron 1-1,5 tonnányi kalászos termett, addig napjainkban ez a szám 5,2-5,4 tonnára változott. A világon 220-240 millió hektáron nő a búza, mely fogyasztására egyre nagyobb igények jelentkeznek. 2010-ben 600 millió tonna fogyasztását jelezte a piac, melyet sikerült megtermeszteni, igaz 2,5 tonna búzás termésátlagot kellet ehhez elérni.
Azonban 2020-ra egymilliárd tonnára emelkedhet az előrejelzések szerint az emberiség búzafogyasztási igénye. Mivel a termőterület nem nő, így a termelés intenzitását kell az említett 2,5 tonnáról 4 tonnára emelni.
3-dupla.jpg

A rendezvény nyitóelőadásában Szépe Ferenc, az FM főosztályvezetője a napjaink magyar mezőgazdaságának ökológiai és gazdasági kihívásait elemezte. Dr. Hajdu Edit kecskeméti kutató a szőlő történetéről és érdekességeiről beszélt. Az erdélyi Sándor- Zsigmond Ibolya a Nagy – Küküllő menti borvidékről, a felvidéki dr. Grega Edit a kenyér minőségének ismertetőit és Kárpát-medencei történetét vázolta, míg Mészáros Márta a kalács sütés történetét mutatta be. A konferencia után a kecskeméti városháza udvarán gabona, péksütemény, kenyér, bor és szőlő bemutatón vehettek részt az érdeklődők.
Forrás: baon.hu, NAIK