VETÉS ELŐTT - ÉVINDÍTÓ FÓRUM

   A Gabonakutató Nonprofit Kft., a nyíregyházi Agrova Kft. és a kecskeméti Agrárközösség február 24-én nagy érdeklődéssel kísért, közös „tavasz váró” mezőgazdasági fórumot tartott Szegeden.

Magyar szójafajták Szegedről - Új Mezőgazdasági Magazin >>>

Interjú Bóna Lajossal az Új Mezőgazdasági Magazinban >>>

Interjú Szépe Ferenccel az Új Mezőgazdasági Magazinban >>>

Az Agrofórum Online tudósítása az eseményről >>>

A VTV Szeged tudósítása az eseményről >>>
   Bóna Lajos, a Gabonakutató ügyvezető igazgatója a házigazda szerepében a megjelenteket köszöntve a tavaszról, mint a megújulás, az optimizmus, a bizalom és a remény évszakáról szólt mondván, hogy az új szezon, az új vetés az újjászülető életnek ad esélyt. A szakmai programban a három gazdasági szereplő vezető munkatársainak szakmai előadásai előtt a Földművelésügyi Minisztérium képviselője is közérdeklődésre számot tartó információkat osztott meg a hallgatósággal.

01p1090605w.JPG 
   Szépe Ferenc az FM főosztályvezetője a hazai növénytermesztési ágazat aktualitásait és terveit szedte csokorba. Nem csupán „íróasztal mellett ülő” emberként mutatkozott be, hanem olyan agrármérnökként, aki korábban a nagyüzemi termelésben is kipróbálta magát, most pedig az 50 hektáros ökogazdasága révén érzékeli a gazdálkodás összes nyűgét, kihívását.
   Fontosnak tartotta elmondani, hogy minden közösség alapjának a családot tartja, melynek célja: biztonságban, boldogságban élni. S ez az ország, nemzet közösségének is az értékrendje kell, hogy legyen, melyhez meg kell teremteni a feltételeket és az eszközrendszert.
   A mezőgazdaság művelésének értelmes célja a minőség és a fenntarthatóság. Magyarország méretei, adottságai miatt a minőségi termelésre van predesztinálva. A tömegtermelés számunkra ezért rossz irány, hiszen mi a világpiaci folyamatokat nem tudjuk kellőképpen befolyásolni, csak követői, elszenvedői lehetünk. A minőségi, fenntartható termelés feltételei a biológiai alapok, a vízgazdálkodás, és a termesztéstechnológia összehangolt javításával teremthetők meg.
   A klímaváltozás várható kedvezőtlen hatásaihoz való alkalmazkodást szolgálják, a vízfelhasználás hatékonyságát javító, az öntözéses gazdálkodás fejlesztésének céljából indított Operatív Programok. A mezőgazdasági vízgazdálkodás tekintetében a Vidékfejlesztési Program célja az olyan „on-farm” beruházások támogatása, amelyek elősegítik az öntözött területek növelését, a víztakarékosságot, az energiahatékonyságot, valamint a meliorációt és a vízvisszatartást. Erre a tervezetten rendelkezésre álló keret: 53 milliárd Ft.
   A magasabb hozzáadott értéket előállító mezőgazdasági szektor kialakulásának alapja a jó szaporítóanyag, melyből minőségi élelmiszer alapanyagot termelünk és annak a feldolgozása is magas szintű. Az agrárgazdaság versenyképességének fejlesztése szorosan összefügg a termesztés biztonságának a növelésével.
   Ezzel ellentétes irányú az a minőségi árualap termelését veszélyeztető riasztó tendencia, amely például az őszi búza vetőmag felújítási aránnyal történt. Míg 2004-ben a vetésterület felén alkalmaztak fémzárolt, ellenőrzött vetőmagot, addig egy évtizedmúltán csak 22 százalékán. Tavaly már akadtak ugyan példák a tudatos fajtaválasztás és minőségi biológiai alapok használatának állami ösztönzésére, de ezek fenntarthatósága további erőfeszítéseket igényel.
   A támogatásokból befolyó pénz ezeknek a hibáknak egy részét még ellensúlyozza, de itt az ideje a 2020 utáni időszakra való tudatos felkészülésnek. Ugyanis a minőségi árualap-termelés fenntarthatósága úgy biztosítható, ha a termelők tudatos fajtaválasztása a támogatások kivezetés után (2020) is gyakorlat marad. Ezt nagyban elősegíthetik a kedvező termesztési tapasztalatok. A hangsúly a termesztés eredményességére kerül, mely ugyanúgy megkívánja a jó fajtaválasztást, mint a piaci igények folyamatos változásához való igazodást. A piaci jelenlét erősítése érdekszövetségek létrehozásával érhető el.
   A biológiai alapok megfelelő szintű és folyamatos fejlesztése a szaktárcától is tudatos munkát követel. Így szükség van a nemesítési fókuszterületek kijelölésére, hosszú távú prioritások és programok megfogalmazására. A változatos formában működő kutatási, nemesítési intézményhálózat tevékenységének koordinálása sem maradhat el. A megvalósítást nagyban befolyásolja a hazai és nemzetközi pályázati források eredményes lehívása.
   E jó irány követéshez szerencsére már akadnak kézzel fogható támpontok is. 2014-től a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal újra megszervezte az államilag elismert fajták kísérleti bemutatóit. Ennek célja, hogy egy objektív és független – fajtabemutató- és kiértékelő rendszer felépítése a termelők, gazdálkodók tájékoztatására.
A közeljövőben pedig egy hosszú távú együttműködést építenek ki a NÉBIH és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) között, melyet kezdetben a gazdaságilag jelentősebb szántóföldi növényfajokból (őszi káposztarepce, őszi búza, burgonya, napraforgó, szója, cirok és kukorica) állítanak be.

01p1090620w.JPG
   A Gabonakutató három előadásban osztotta meg mondandóját. Szanyi István vetőmag főosztályvezető a „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” szlogen szellemében oldott, kvíz formában kezdte átadni a kukoricával kapcsolatos szerteágazó ismereteit. Majd szakmai precizitással összeállított prezentációjában részletesen elemezte a világ kukorica termelésének adatait, tendenciáit, gazdasági összefüggéseit. Ezen belül az EU-28-ak, valamint Magyarország kukorica termelésének műhelytitkaiba kaphattunk betekintést. Majd megtudhattuk azt is, hogy mint a legtöbb haszonnövény, a kukorica terméspotenciálja is messze meghaladja azt, amit a termesztők kiaknáznak. A gyakorlatban ez úgy fest, hogy az utóbbi 5 év termésátlaga Magyarországon 6 tonna, az USA-ban 9,5 tonna, s mindkét helyszínen ezek háromszoros a hiteles terméscsúcs. Vagyis nem elsősorban a termőképesség további növelésnek hajszájával érdemes foglalkozni, hanem olyan magas szintű agronómia alkalmazásával, mellyel jobban ki tudjuk használni a már meglévő potenciált.
   A magyarországi termesztésben komoly kihívás, hogy az 1990-es évektől kezdve egészen napjainkig óriási az évenként termésingadozás. Például a 2007-es rendkívül gyenge 3,7 t/ha után, 2008-ban hektáronként 7,5 tonna átlagtermést regisztrálhattunk. Az okok (aszály és hőstressz; alacsony műtrágya hatóanyag használat; kukoricabogár, moly kártétel; gyomirtási hiányosságok) sokrétűek, évente változó mértékűek és összetételűek. E gyakorlati tapasztalatok birtokában a Gabonakutató a gazdaságos termesztést lehetővé tevő kukorica hibridek kinemesítésében ért el figyelemre méltó eredményeket, s továbbra is ezt az irányt folytatja.
   

   Szél Sándor vezető kukoricanemesítő tevékenységük főbb jellemzőit mutatta be.
A „Gazdaságos kukoricatermesztés GK hibridekkel” című előadás vázlatosan, PDF formátumban >>>
Eszerint minden, elsősorban Európában, használható tenyészidő csoportban regisztráltatnak hibrideket. A szemes hasznosítás mellett siló-, élelmiszeripar által hasznosítható és Focus ultra rezisztens hibrideket is nemesítenek. Széleskörű termesztési kísérleteket állítanak be a szakszerű termesztési ajánlásaik megtételéhez. Megkülönböztetett figyelmet szentelnek a betegség (csőfuzárium) ellenállóságnak.
A szegedi fajták zömének erénye a jó alkalmazkodóképesség és a növényi betegségekkel szembeni ellenállóság. A korai fajták térnyerésével pedig a termésbiztonság növelhető, mivel ezek kevésbé kitettek az aszály kártételének.
   

   Virágné Pintér Gabriella kereskedelmi osztályvezető a szója és a többi tavaszi vetésű faj és fajták jelentőségét elemezte, különös tekintettel a fehérjeprogramban és zöldítésben betöltött szerepükre.
A „Fókuszban a szója” című előadás vázlatosan, PDF formátumban >>>
A sikeres szójatermesztés feltételeinek taglalásában a kitért arra, hogy milyen klimatikus-és talajviszonyok felelnek meg e növénynek, az egyes termesztéstechnológia elemek miként befolyásolják az elérhető termésmennyiséget és minőséget, s mik a legfontosabb szempontjai az optimális fajtaválasztásnak. Íme a „Miért válasszák a Gabonakutató szója vetőmagjait?” konkrét kérdésére adott vázlatos válaszok:
- Korszerű kiszerelés.
- Modern, hatékony oltás.
- Tőszám szempontjából rugalmas fajták (nem determinált növekedésűek).
- Választék az érésidő tekintetében.
- 4 fajtából 3 közvetlenül is etethető megfelelő korlátozások betartásával.
- Háttértámogatás a termesztés során.
- Magyar előállítás, magyar feldolgozás!
   

   A továbbiakban Vajda Péter az AGROVA Kft. ügyvezetője a Phylazonit talajoltó termékük apropóján mutatta be „Magyar biológiai készítményekkel talajainkért” című prezentációját.
A „Talajból termőföld” előadás vázlatosan, PDF formátumban >>>
A Dr. Kreybig Lajos akadémikustól vett idézet hűen tükrözi a cégnek és termékének alapfilozófiáját: "A termőtalaj él! Szeretete ne szavakban és birtoklásban, hanem okszerű ápolásában, használatában, művelésében és táplálásában nyilvánuljon meg.”
   

   Ezt követően Török Zoltán, a kecskeméti Agrárközösség képviseletében a már nyitott és a várható pályázatokról és az AKG, és ÖKO tanulságairól osztotta meg információit.
Az előadás vázlatosan, PDF formátumban >>>
Az is bemutatta, hogy milyen mezőgazdasági szakértői szolgáltatásokkal tudják e területeken is segíteni a gazdák, gazdálkodók tevékenységét.