Azt követően, a nyáron szembesültünk azzal a ténnyel is, hogy a vetőmag előállító területeken nagyon gyenge a megtermékenyülés. A Nyugat-Dunántúli és az Észak-Magyarországi körzeteket kivéve még az öntözött táblákon is általános volt a gyenge termékenyülés. Mindannyiunk véleménye megegyezett abban, hogy a virágzás idején uralkodó hőség vitte el a termést. A hőségben a virágpor gyorsan elvesztette életképességét és emiatt a termékenyülés nem történhetett meg.
A kukorica megtermékenyülése csökkenhet akkor is, ha a hím- és nővirágzás között túl nagy a különbség. Közismert, hogy a kedvezőtlen időjárási feltételek hatására lassul a nővirágzat, a bibe megjelenése. A hím és a nővirágzás közötti időeltérést nevezzük proterandriának. A proterandria ismerete a beltenyésztett vonalaknál nagyon fontos kérdés, mert a vetőmag előállítás sikere vagy kudarca függ tőle.
Haszon a kárban
2012 időjárása (a károk ellenére) a kukorica beltenyésztett vonalak és hibridek szárazság- és hő-tűrésének javításában olyan lehetőséget teremtett, amelyet a nemesítőnek kötelessége kiaknázni, különösen azért, mert egyetlen közvetett vizsgálati módszerrel sem tudjuk megnyugtatóan helyettesíteni a természetes feltételek közötti szelekciót. A hibridek pollentermelése sokszorosa a megtermékenyítéshez szükséges mennyiségnek, ezért senki sem tartotta szükségesnek ezt a témát közelebbről megvizsgálni. A beltenyésztett vonalaknál sem a virágpor életképessége, hanem annak mennyisége volt szelekciós szempont, hiszen korábbi években nem volt példa arra, hogy a kukorica virágzása idején ilyen magas hőmérsékleti csúcsok alakulnak ki.
A tenyészkertben az elvetett beltenyésztett vonalaknál minden évben felvételezzük az 50%-os hím és nő virágzást. Évek óta azt tapasztaltuk, hogy egyes vonalaknál mindig is volt proterandria, ráadásul olyanoknál is, amelyek kiváló termőképességű hibrideket adtak. 2012-ben a felvételezéskor megállapíthattuk, hogy nagyon sok, az új kombinációkhoz használt vonalnál a hőség napok hatására nagymértékben megnőtt a proterandria. Betakarításkor felvételeztük az egyes vonalak termékenyülését is. Voltak vonalak, amelyek csövei tökéletesen termékenyültek, és olyanok, amelyek egyetlen szem termést sem hoztak. Az eredményeket táblázatba foglaltuk, és a számokból megpróbáltunk következtetni arra, hogy a proterandria és a termékenyülés között van-e kapcsolat (1. táblázat).
A táblázatban szereplő adatok tanúsága szerint, ha a vonalak hím és nővirágzása között több mint négy nap a különbség, a vonalak már csak részlegesen, vagy egyáltalán nem termékenyültek. Ha a hím és nővirágzás között a különbség 4 napnál nem több, a vizsgált vonalak 26,8 %-a termékenyült jól. Tehát a kollekciónkban jelentős számú olyan vonal van, ami a nagyon kedvezőtlen magas hőmérséklet ellenére is tökéletesen termékenyült. Jelentős a hiányos és a nem termékenyült vonalak száma is, annak ellenére, hogy szinte nem volt különbség a hím és nő virágzás között. Ezek a vonalak a magas hőmérsékletre érzékenyebben reagálnak, és feltételezhető, hogy ezeknek a vonalaknak a bibéje nem volt fogadóképes. A tenyészkertben ebben az időben még bőségesen lehetett életképes virágpor, legalábbis a velük együttvirágzó jól termékenyült vonalak alapján feltételezhető.
Célszerű a hiányosan termékenyült és a meddő vonalakat a programból kivonnunk, hisz a vetőmag előállításban komoly kockázatot jelentenének egy 2012-höz hasonló időjárási anomália mellett. A kísérleti hibridjeinkkel Makón és Táplánszentkereszten állítunk be teljesítménykísérleteket. A makói kísérletünkben a nagy meleg ellenére csak néhány esetben találtunk meddő növényeket. Érdekes, hogy a meddőség viszonylag gyakrabban fordult elő Táplánszetkereszten, ahol egész évben lényegesen kedvezőbbek voltak a feltételek, kivéve egy rövid periódust, amikor szintén érezhető volt a magas hőmérséklet bénító hatása.
A hibrideket a beltenyésztett vonalak keresztezéséből kapjuk, tehát kézenfekvő, hogy összefüggést keressünk a hibridek termőképessége és a szülővonalak proterandriája között az elmúlt rendkívül száraz és meleg tenyészidőben. Az értékeléshez a makói és a táplánszentkereszti kísérletek eredménye alapján azokat a hibrideket válogattuk ki, amelyek egyik szülőtörzse ugyanaz a vonal és a teljesítményük a legjobb standard termésszintje felett van. Az egyik szülővonal állandósága lehetővé teszi azt, hogy vizsgáljuk a másik szülővonal esetleges proterandriája mennyire befolyásolja a hibridek termőképességét és alkalmazkodóképességét.
Mérsékelt kockázattal
Az értékelésünkbe 25 hibridet tudtunk bevonni. A 2. táblázat első oszlopában a vonalak proterandriáját adtuk meg. A második oszlopban azon hibridek száma van, amelyek szülő vonalainál a proterandria azonos mértékű volt. A termésátlagot a csoportban szereplő hibridekkel képeztük, és a táblázat utolsó oszlopában bemutatjuk az adott csoportba tartozó vonalak megtermékenyülését is. A hibridek termésében nem találunk nagy eltéréseket, hiszen a legnagyobb teljesítményű hibrideket válogattuk össze. A hibridek meghatározó részénél (25-ből 18) a változó vonalak hím és nővirágzás közötti különbség 0-3 nap, és minden vonal jól vagy közepesen termékenyült. Hét olyan hibridet találtunk, amelyeknél a vonalak proterandriája négy vagy négynél több nap. Ebből arra következethetünk, hogy a hibridek termőképességét szülő vonalak proterandriája alapvetően nem befolyásolja.
Ennek ellenére a kockázat csökkentése érdekében egyértelmű, hogy termesztésre csak azokat a hibrideket érdemes javasolni, amelyeknél a szülővonalak hím és nővirágzása között nincs nagy különbség. A kapott adatok azt sugallják, hogy a beltenyésztett vonalak proterandriája alapján végzett szigorú szelekcióval a hibridek szárazság- és hő tűrése jelentős mértékben javítható.
A 1. képen szemléltetni tudjuk a tenyészkertünkben 2012-ben kialakult helyzetet. A kép baloldalán egymás mellett látható a szárazságtól nagyon szenvedő, erősen száradó és még szinte teljesen zöld levelű vonal. A kép jobb alsó sarkában meddő növényeket, a felső sarkában pedig szinte teljes jól termékenyült csövet mutatunk be. A szelekciónak ott van helye, ahol az adott tulajdonságban változatosság van. Cikkünkkel bizonyítani szeretnénk, hogy a genetikai anyagunk hordozza a csapadékhiányos és meleg nyarakhoz jól alkalmazkodó hibridek nemesítésének lehetőségét.
Azt azonban sohasem szabad elfelejtenünk, hogy a hibrid önmagában nem tudja kivédeni az időjárási szélsőségekből fakadó hátrányokat. Az aszályos évekhez igazodó technológia éppen úgy előfeltétele az aszálykárok mérséklésének, mint a stressz toleráns hibrid.
1. táblázat. Proterandria és a beltenyésztett vonalak termékenyülése
Proterandria napok száma |
Vonalak megtermékenyülése % |
||
Jó |
Hiányos |
Nem termékenyült |
|
0-1 |
11,3 |
11,4 |
5,2 |
2-4 |
15,5 |
18,9 |
10,9 |
4 felett |
0 |
6,5 |
20,2 |
Összesen |
26,8 |
36,8 |
36,4 |
2. táblázat. Vonalak proterandriája és a velük alkotott hibridek teljesítménye
Proterandria (nap) |
Hibridek száma |
Hibridek termés átlaga % |
A résztvevő vonalak megtermékenyülése |
0 |
3 |
105,2 |
1 jól, 2 közepesen |
1 |
6 |
106,3 |
2 jól, 4 közepesen |
2 |
8 |
108,9 |
4 jól, 4 közepesen |
3 |
1 |
105,0 |
1 jól |
4 |
2 |
105,6 |
1 közepesen, 1 nem |
5 |
3 |
106,3 |
1 közepesen 2 nem |
7 |
2 |
105,5 |
2 nem termékenyült |