Kukoricatermesztésünk a világ mérlegén

A következő 50 évben annyi élelmiszert kell termelnünk, mint az elmúlt 10 ezer évben összesen. Ma már senki sem vitatja, hogy a föld klímája változik, a globális felmelegedés a mezőgazdaságra is súlyos hatással bír. A kukorica a világ legnagyobb volumenben termesztett növénye, így a fenntartható kukoricatermesztés kulcsszerepet kap a takarmányozásban, élelmiszeriparban és bioüzemanyag iparban is. Nincs ez másként hazánkban sem, emellett az egyik legfontosabb export termékünk. A következő összeállításban képet adunk az EU és hazánk kukoricatermesztéséről és az előttünk álló kihívásokról.


Változások körülöttünk a világban

A világnépesség a krisztusi idők 300 milliójáról napjainkra 7 milliárdra nőtt, 2050-re pedig 9-11 milliárdra várják. Ma már senki sem vitatja, hogy változik a földi klíma, ami az emberiség számára óriási veszélyeket hordoz: az elmúlt 100 év során a földi légkör átlagos 0,8 °C-os hőmérsékletemelkedése napjainkban már számos, a mezőgazdaságot is sújtó problémát okoz. Az elmúlt év végi párizsi klímacsúcs a várható további drasztikus hőmérsékletnövekedésnek kívánt gátat szabni, amikor a globális felmelegedés mértékét kevesebb, mint 2 °C-ban (kívánatos az 1,5 °C lenne) korlátozta. De rövid időn belül talán ennél is nagyobb problémát jelenthet az édesvíz hiánya: ugyanis a föld teljes vízkészletének csak 2,5 %-a édesvíz, amelynek 70 %-át a mezőgazdaság hasznosítja! (A mezőgazdaság vízigényére egy jellemző adat: 1 kg kukorica szárazanyag előállításához 300-400, más források szerint 950 liter vízre van szükség!) A számok már önmagukban is felvetik a növekvő népesség élelmiszerszükségletének megtermelésével kapcsolatos problémákat. Mi sem jellemezheti ezt jobban, mint hogy a következő 50 esztendőben annyi élelmiszert kell megtermelni, amennyit az emberiség az elmúlt 10.000 évben összesen elfogyasztott!


Kukorica – a világ legnagyobb mennyiségben termelt növénye

A kukorica a világ legnagyobb mennyiségben termelt növénye A kukorica – a 2014-ben összesen megtermelt 939 millió tonnával – ma a világ legnagyobb volumenben termelt növénye, ami az előrejelzések szerint az elkövetkező 5 évben további 63 millió, éves átlagban 12,6 millió tonnával nő. Az elmúlt öt évet tekintve bekövetkezett mennyiségi növekedés 60 %-a a vetésterület növekedéséből származott. A fenntartható kukoricatermesztés azonban megköveteli, hogy a jövőben a növekedés legalább 95 %-át hozamnövekedésből (fajta, technológiafejlesztés) kell/kellene fedezni.

Kukoricatermesztés jövedelmezősége: A kukorica ára a chicagói tőzsdén a három évvel ezelőtti 8-8,5 USD/ bu-ról 3,5 USD/bu körüli értékre csökkent. (1 bu* =1 bushel kukorica = 25,4013 kg.) Emiatt az USA-ban például a kukoricatermelés jelenleg számos gazdának nem jövedelmező. Az árak rövidtávú változásához vagy a keresletben, vagy a kínálatban kell valaminek történni: ilyen lehet például a nagy kukoricatermelő övezeteket (Brazília, USA) érő sokk (pl. tornádó, rendkívüli időjárás stb.) vagy a rendelkezésre álló készletek megváltozása. A kukorica tőzsdei ára ugyanis erősen kötődik a készletek alakulásához: minél magasabb a készlet, annál kisebb az ár. Mivel rövidtávon a termőterület csökkenése (a nagy kukoricatermelő USA-ban, Argentínában és Ukrajnában már csökken!), illetve a kukorica iránti kereslet erőteljes növekedése várható, közép/hosszú távon normalizálódhatnak az árak, aminek eredményeként a jelenlegi 3,5 USD/bu tőzsdei ár 2017. utánra akár 4,5 USD/bu-re nőhet. Ez mintegy 30 %-os áremelkedésnek felel/felelne meg. A sikeres kukoricatermesztés titka azonban a jó fajtaválasztáson kívül a technológiai elemek (vetésforgó, talajművelés stb.) helyes megválasztásában is rejlik. A gazdasági siker azonban még jó értékesítést is feltételez. Ezt minden kukoricatermelő saját tapasztalatából tudja. Az említett és várható 4,5 USD/bu chicagói tőzsdei ár mindenesetre bizakodásra adhat okot. A világ kukoricatermelése/- felhasználása a világon a 2014/15. évben megtermelt 988,1 millió tonnával szemben kisebb, 971,2 t volt. Általában a termelés mintegy 1/3-át az USA adja, így ami az USA-ban történik, nagy hatással van a chicagói, de még a hazai tőzsdére is, és tükröződni fog az árakban. Kukoricát legnagyobb mennyiségben az USA, Kína, Brazília és az EU-28-ak termelnek, fogyasztásban azonban az EU-28-ak megelőzik Brazíliát. A világ kukoricaexportjában az USA tölti be a legnagyobb szerepet, utána Brazília következik. Meglepetésre a harmadik helyen Ukrajna áll, és Argentína csak a negyedik. A legnagyobb importőrök sorában Japán, Mexikó, Dél-Korea, Egyiptom a sorrend.


EU-28 növekvő vetésterület

hirlevel-kukorica-1.jpg

A kukorica-vetésterület nagysága szempontjából az EU-28-ban az országok sorrendje: szemes kukorica tekintetében Románia és Franciaország után Magyarország a harmadik, szemes és silókukorica vonatkozásában pedig Franciaország, Németország és Románia után a negyedik előkelő helyet foglalja el. Románia rangos helyezése figyelemre méltó abból a szempontból, hogy ott még mindig szabad elvirágzású fajtákat termelnek, amelynek fokozatos leváltása után a termés mennyiségének és ezzel Románia exportjának növekedésére lehet számítani. Érdekes következtetésre juthatunk, ha az 5 év alatti változásokat nézzük: Európában a szemes kukorica vetésterülete 19 %-kal, azaz 1,5 millió hektárral (élenjáró ebben Franciaország és Lengyelország), a silókukorica vetésterülete pedig 20 %-kal, azaz 1 millió hektárral nőtt. Az utóbbiban élenjáró Németország, Csehország, Lengyelország és Olaszország közül külön figyelmet érdemel, hogy Németországban és Csehországban a növekedés főleg az energiacélú kukoricatermelés (biogáz) állami támogatásának köszönhető.


A kukoricatermelés egyenlege az EU-ban – növekvő igények – erősödő import helyzet

hirlevel-kukorica-2.jpg

A kukorica iránti igény Európában 2003-2015. között folyamatosan növekvő tendenciát mutat. Az igénynél mérsékeltebben növekvő termelés miatt tágul az olló. Az európai országok közül ugyanis csak nagyon kevesek képesek exportra, annál többen szorulnak importra. Az exportra képes országok közül 10 év átlagában (2003-2013) Magyarország 2,9 millió tonna kukoricafeleslegével Franciaország után (7,2 millió tonna többlet!) a második legnagyobb exportőr Európában! Az említett olló tágulása okán 2014/15-ben Európa már több mint 18 millió tonna kukorica importjára kényszerült, amit Ukrajna, Szerbia, Brazília, az USA és Argentína fedezett.


Export versenyhelyzet

hirlevel-kukorica-3.jpgA fentiekből következik, hogy Magyarországnak a kukoricaexportban Ukrajnával, Szerbiával, Brazíliával, az USA-val és Argentínával, de az is lehet, hogy Romániával kell versenyezni. Ha versenyben akarunk maradni, akkor nekünk magas technológiai színvonalon eőlállított, versenyképes árúkukoricát kell termelni. De akkor nézzük, kikkel is kell versenyeznünk? Brazíliával és Argentínával, ahol a biotechnológia elterjedése okán kisebb a termelési költség. A WTO tárgyalások eredményeként az USA európai exportjára is számítani lehet. Ha megnézzük az USA vetésterületét, annak 93 %-a ugyancsak GMO-val termelt (ennek 76 %-a beépített gyomirtással és rovarvédelemmel módosított, 13 %-a szimplán csak herbicid-ellenálló fajtákkal vetett). Brazíliában 2010/11-ben a GMO-s kukoricaterületek aránya elérte az összes vetett terület 59 %-át. És akkor még ott van Ukrajna, ahol a 200.000 ha-os gazdaság sem ritka, és ahol ma már a legnagyobb és legkorszerűbb gépek üzemelnek, a külföldi befektetők révén pedig nemcsak megjelent, de működik is a digitalizációra alapozott precíziós technika. De Szerbia sem hagyható figyelmen kívül, ahol ugyan hozzánk hasonló szinten gazdálkodnak, de nagyon jó minőségű talajon. Romániában pedig a termelési színvonal növekedésével egyidejűleg leváltásra kerülnek a szabadvirágzású fajták, amivel kukorica feleslegük tovább nő. Nekünk pedig ezekkel az országokkal kell versenyezni! A technológiai színvonal emelése tehát szükségszerű. Fontos körülmény, hogy Magyarország versenyképességét a GMO-mentes termények piaci lehetőségei is segítik. Az exportáló országok célközönsége, azaz 2014/15-ben a legnagyobb mennyiségben Spanyolország, Hollandia, Olaszország, Portugália, Anglia és Németország vásárolt kukoricát. De exportált kukoricát az EU Törökországba, Dél-Koreába, Egyiptomba, Izraelbe és Líbiába is. Ezek tehát a kukoricából importra szoruló országok, ahol magyar kukoricának is helye lehet – ha az ára versenyképes.


A kukoricatermelés helyzete Magyarországon – export függőség és erősödő ipari felhasználás

hirlevel-kukorica-4.jpg 

A 2012-ben megtermelt 4,5 millió tonna kukoricával szemben 2014-ben már 9,1 millió tonnát takarítottak be. A 2012/15. három év átlagában megtermelt 6,64 millió tonna kukoricának 33 %-át takarmány, 18 %-át ipari, 1 %-át vetőmag-előállítás céljára használták fel, 48 %-át pedig export piacokon értékesítették. A magyar kukoricaexport külkereskedelmi jelentőségét mutatja, hogy a teljes hazai export 19 %-át adó gabonaexport 2/3-át, azaz a teljes hazai export több mint 12,5 %-át a kukorica adja. A kukorica tehát egy jelentős nemzetgazdasági tényező. Az export szempontjából – az eddigi tapasztalatok szerint – elsősorban Olaszország, Románia, Hollandia és Németország voltak a felvevő országok. Ezeken kívül azonban az előzőekben bemutatott célországokra is érdemes figyelmet fordítani. A jövőben a kukorica ipari felhasználásának jelentősége is biztosan nő, hiszen ez – már jelenleg is – az összes felhasználás egy meghatározó és ráadásul folyamatosan bővülő része. A meglévő kapacitásokat, illetve a folyamatban lévő fejlesztéseket figyelembe véve 2018-ig a kukorica ipari felhasználásának 2,8 millió tonnára való bővülésére lehet számítani.


Terméspotenciál és gyakorlat

hirlevel-kukorica-5.jpg

Az USA-ban egy termésversenyen 2014-ben hektáronként 31,6 tonnát, Magyarországon 2010-ben egy hasonló versenyen 18,36 tonnát takarítottak be. Az USA-ban a legutóbbi 5 év termésátlaga 9,5 t/ha, Magyarországon 6,0 t/ha volt. Ez azt jelenti, hogy mind az USA-ban, mind Magyarországon a már gyakorlatban is elérhető terméspotenciálnak csak mintegy 1/3-át használjuk ki, vagy más megközelítésben, 2/3-át elveszítjük a kukoricaföldön! Mi van a kettő között? Ami elveszik. A biotikus és az abiotikus tényezők. Itt van az egyik kulcs a termesztéstechnológiában. Jelentős biológia potenciál van a kezünkben, de sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni arra, hogy miként tudjuk kiiktatni azokat az akadályokat, amelyeket befolyásolni tudunk. 


Kihívások a kukoricatermesztésben

hirlevel-kukorica-6.jpg 

A hazai körülmények között azonban még sok lehetőségünk van termésátlagok javítására, az ésszerűbb műtrágya-felhasználástól számos más termesztéstechnológia elem pontosítása terén.

Jelentős tényező a hibridek ismerete és a hibridekhez kapcsolódó agrotechnika alkalmazása, úgy mint a hibridspecifikus tőszám, a vetésidő és műtrágya használat. Következő Hírlevelünkben a GK hibrid és technológiai ajánlásaival ennek a támakörnek szentelünk több időt.