2016.07.29. KALÁSZOSOKRÓL ÉS REPCÉRŐL
Idén sem maradt el a június első napjaiban szokásos szegedi búzabemutató, amelyen most is több száz érdeklődő volt kíváncsi a gabonapiaci kilátásokról, a kalászos- és repcefajtákról szóló előadásokra, valamint a fajtákat bemutató parcellák látványára. Emellett természetesen jó alkalom nyílott a találkozásra, a tapasztalatok kicserélésére, a gazdálkodás kisebb és nagyobb dolgainak megvitatására. Megjelent a Mezőhír c. szaklap júliusi számában.
A cikk teljes tartalmában itt olvasható
Bóna Lajos igazgató köszöntője után néhány adattal bemutatta a jelenlévőknek a 93 évvel ezelőtt alapított, s ma Gabonakutató Nonprofit Kft. néven működő intézetet.
A száz százalékban állami tulajdonú, de nem állami finanszírozású intézet normatív állami támogatást nem kap, a társaság teljes mértékben piaci bevételeiből tartja fenn magát. Ennek legnagyobb része a vetőmag-értékesítésből származik, amit esetenként különböző pályázatokon elnyert források egészítenek ki.
Az intézet dolgozói létszáma jelenleg 222 fő, közülük 45 fő diplomás (a kutatói és mérnöki gárda). 1800 hektár földterületet művelnek, amelynek legnagyobb része Kiszomboron, kisebb része Szeged térségében és a Nyugat-Dunántúlon, Táplánszentkereszten található. A terület 90%-ban a vetőmagtermesztést szolgálja, s ami nagyon fontos, hogy ebből 1150 ha öntözött. A 20 ezer tonnás évi kapacitású vetőmagüzem termeléséből a kalászosok feldolgozása 7 ezer, a szójáé 2 ezer tonnát tesz ki, a többit a kukorica és a bérmunkában végzett egyéb feldolgozás köti le.
A nemesitől munkára jellemző, hogy jelenleg 22 növényfajban folytatnak nemesítési programokat, illetve állítanak elő fajtákat, ennek eredményeként napjainkban 128 mi-nősített fajtával állnak a hazai növénytermesztés rendelkezésére (ezek közel felét külföldön is termesztik).
Az előadó szólt a GK egyediségéről: ez az egyetlen olyan agrárintézmény ma hazánkban, amelyben a kutatás, a fejlesztés, az innováció és a marketing egységet képez. Az itt folyó szellemi tevékenység végeredménye a fajta és annak piacra kerülő vetőmagja, amit hozzáadott értékkel kínálnak a vevőknek, a termesztőknek. Ez utóbbit az ajánlott termesztéstechnológia jelenti, ami gyakran egyéb speciális ajánlásokkal is kiegészül. Kereskedelmi munkájukat a rugalmasság és a partnerség elve jellemzi, s mindez a Kárpát-medencében folyamatosan épülő kereskedelmi hálózatuk révén realizálódik. Legújabb, immár 12. bázisukat a Bánátban, Temesvár körzetében szervezik.
Néhány példát említett a közelmúlt éveinek innovációira is. így például szójában a Pannónia kincse fajtára hivatkozott, amely a legkeresettebb fajta, s amelynek vetőmagját a legkorszerűbb eljárás szerinti mikrobiológiai oltással kezelik. Kukoricában a szuperkorai hibrideket említette, amelyek - rövid tenyészidejűk révén - főként a kedvezőtlen klímájú országokban nyerhetnek teret, növelve ezzel a hazai exportesélyeket.
A kalászosok közül a búza és a tritikále érdemel kiemelést: mindkettőben piacvezetők hazánkban. Az itthon legnagyobb területen termesztett GK Csillag őszi búza és a termésrekorder GK Szemes tritikále az elmúlt években igen jó hírnevet szerzett az intézetnek. A régi értékeket megtartva módosul az intézet nemesítési filozófiája: a kiváló, magas minőséget képviselő fajták mellett a jövőben a bőtermő búzafajták előállítására is nagyobb figyelmet fordítanak.