Kalászos Gabona Főosztály

vezető: Dr. Cseuz László

A szegedi kalászos nemesítők fő szakmai célja a piac minden igényét kielégítő (bőtermő, jó beltartalmi minőséggel rendelkező, jó termésbiztonságú), korszerű kalászosok, elsősorban kenyér- és durumbúza, triticale, árpa és zab fajták nemesítése, termesztéstechnológiájuk kialakítása. Fajtáinkat, kutatási eredményeinket egy hektikus és válságokkal küszködő piacon kell értékesítenünk: a fajtákat a vetőmag piacon, kutatási eredményeinket, kutatási kapacitásunkat pedig tudományos pályázatokon és állami feladatokon keresztül hasznosítjuk.
A megfelelő mennyiségű és jó minőségű vetőmag előállítása és forgalmazása érdekében intézetünk országszerte több mint 100 szaporító gazdasággal kötött vetőmag-termesztési szerződést. Ennek köszönhetően ma nincs olyan pontja Magyarországnak, ahonnan 50 kilométernél nagyobb távolságot kellene megtenni, a szegedi búzafajták vetőmagjáért. A kölcsönös előnyökön alapuló üzleti kapcsolatok fejlesztéséhez mindig jobb és jobb fajták szükségesek, ezért a fajta-előállító nemesítést megalapozó kutatások fejlesztését nem lehet még rövid időre sem szüneteltetni, ezért a hagyományos módszerek mellett állandóan törekedünk az új eljárások, technikák honosítására és kidolgozására.

Jelenleg a kalászos termelés világszerte legfontosabb problémái a termésstabilitás-termésbiztonság, a minőség stabilitása, valamint az élelmiszerbiztonsági kérdések. Ezek közül a nemesítéssel elsősorban a termésstabilitást és a minőségstabilitást javíthatjuk.

A termésstabilitás egy rendkívül sok komponensből álló, komplex tulajdonság. Magába foglalja a biotikus és abiotikus stresszekkel szembeni rezisztenciát, és az általános alkalmazkodó képességet minden környezeti és agronómiai tényezővel szemben. A korszerű kalászos ideotípusa tehát egy télálló, szárazságtűrő, kórokozókkal szemben ellenálló, az évjárati- és talajviszonyokkal, továbbá eltérő agronómiai feltételekkel szemben toleráns fajta. Azaz olyan genotípus, amely kiváló alkalmazkodó képességgel rendelkezik.

A piac azonban a megtermelt gabonával szemben szigorú minőségi követelményeket is támaszt, így a megtermelt árualap mennyiségén kívül a nemesítőnek a beltartalmi értékekre is nemesítenie kell. A gabonapiac hektikus változásai megtanították a termelőket arra, hogy a nagy termőképesség és termésstabilitás mellett azokat a fajtákat keressék és termesszék, amelyeknek a minőségi mutatói minden körülmények között megfelelnek a malomipari, illetve a takarmánynövényekkel szemben támasztott követelményeknek. A nemesítőnek ezért új, kiváló beltartalmi malom- és kenyérsütési minőséget hordozó génforrásokat kell bevonnia a nemesítésbe és olyan tesztelési eljárásokat kell alkalmaznia, amellyel a nemesítési anyagából ki tudja válogatni a kiváló minőségű genotípusokat.

Búzanemesítési és Fajtafenntartási Osztály

vezető: Dr. Cseuz László

Búzanemesítés

Nyolcvanhét éves Intézményünkben a búzanemesítés 1960-ban kezdődött, első őszi búza fajtánkat 1968-ban ismerték el. 1968 óta 84 kenyérbúza (Triticum aestivum L.) és 11 őszi durumbúza (Triticum durum Desf.) fajtánk kapott állami elismerést, melyekből közel nyolcvan szabadalom is született. Jelenleg 34 kenyérbúza, 2 durum búzafajtánk van a köztermesztésben Magyarországon és a környező országokban. Az őszi durumbúza hazánkban honosítási tevékenységünknek köszönhetően került köztermesztésbe.

Az új fajták létrehozása mellett, fontos eredménynek tartjuk a fajta-előállító nemesítés folyamatának fejlesztését, hatékonyságának növelését is. Törekszünk a legújabb szelekciós eljárások alkalmazására a nemesítési munka hatékonyságának és gyorsításának növelése érdekében.
Nemesítésünk alapvető módszere a kalászkiválogatáson alapuló pedigré szelekció: az évente előállított 800-1100 kombináció F2, F3, F4, F5 nemzedékeiből több tízezer növény vagy kalász szelekciójával törzseket indítunk, amelyek utódait 4-6 éven keresztül termőképességre, lisztminőségre, betegség-, rovar- és vírus-ellenállóságra, fagytűrésre, szárazságtűrésre, alkalmazkodóképességre teszteljük és csak a legjobbakat szaporítjuk tovább.

Az új kombinációk létrehozása érdekében tervezett keresztezéseket (a genetikai változatosság létrehozását) szezonon kívül üvegházban végezzük, és az F₁ nemzedéket is itt neveljük föl. Így egy éven belül két generációt tudunk fölnevelni és az F₂ generáció októberben már vethető a tenyészkertbe.
Az F₂ generáció legjobb egyedeiről főkalászokat szedünk, amelyeket a következő szezonban kalászutód sorokba vetünk el. A kiegyenlítettséget ismételt kalászkiválogatással érjük el. A kiválasztott, kiegyenlített törzsek évről-évre teljesítményvizsgálaton esnek át, ahol a hivatalos MgSzH standard fajtákkal mérjük össze termőképességüket. A legjobban teljesítő fejlett törzseinket végül a 8-10 termőhelyes kísérleti hálózatunkban teszteljük, hogy meggyőződhessünk alkalmazkodó képességükről is. E törzsek betegségekkel (lisztharmat, levélrozsda, szárrozsda, levélfoltosságok) szembeni ellenállóságának értékelése nemcsak a természetes fertőződés alapján történik, hanem a szárrozsda, levélfoltosságok, rovar- és vírus-ellenállóság esetében mesterséges fertőzéses kísérletekben is, ahol a fertőzöttség mértéke és a termésreakció közötti összefüggésekre is információt kapunk. A betegségrezisztenciával kapcsolatos munka közös pályázatok révén szorosan kapcsolódik a Molekuláris Genetikai Osztály (molekuláris markerekre alapozott szelekció) és a Rezisztencia Kutatási Osztály (QTL analízis és markerszelekció, kórokozó élettan) munkájához.

A klímakamrás fagytűrő képesség vizsgálatokat és az automata esőárnyékoló berendezéssel végzett szárazságtűrési teszteket a bejelentés előtt álló, legfejlettebb törzseinken végezzük el.
Tenyészkertünkben 15-20 hektáron évről-évre mintegy 60-80 000 parcellát vetünk, amely közvetlenül a nemesítést és a fajták fenntartását szolgálja. Ezen felül további 5 - 10 000 parcellát vetünk el különböző kutatási projektek, kül- és belföldi megbízási szerződések teljesítése érdekében.

Eredményeink

Minden nemesítési program legfontosabb eredménye az új fajta. Jelenleg 34 kenyérbúza és 2 durum búza fajtánk van a köztermesztésben Magyarországon és a környező országokban. Fajtáink a kenyérbúza vetésterület 30-35%-át, durumbúza vetésterület közel 90 %-át foglalják el. Piacvezető fajtáink mindkét faj vonatkozásában országszerte elterjedtek és népszerűek.
Kenyérbúza vonatkozásában a GK Csillag, a GK Békés, a GK Kalász és a GK Petur fajtáinkat termesztik a legnagyobb területen, de jelentősen nő a GK Fény és a GK Göncöl fajták területe is. A legújabb fajtáink (GK Berény, GK Hajnal, GK Körös, GK Rozi, GK Vitorlás) után is jelentős érdeklődés mutatkozik.
Durumbúzából a prémium minőségű GK Bétadur, továbbá a kiemelkedő termőképességű GK Selyemdur fajtáink a legnépszerűbbek.

A Kárpát-medence országai közül Szlovéniában a búza vetésterület 3-4 %-án, Szlovákiában 3%-án, Romániában 1-2 % -án termesztenek szegedi kenyérbúzát. Szerbia évek óta 100-150 t durumbúza vetőmagot importál évente.
Búzanemesítési munkánkat 1998 tavaszán a Magyar Innovációs Alapítvány Nagydíjával továbbá két alkalommal a Földművelésügyi Minisztérium Agrár Innovációs Díjával tüntették ki, fajtáink 2011-ben a Farmerexpo nagydíját és a Szegedi Akadémiai Bizottság Innovációs Díját is elnyerték.

Tekintse meg fajtaismertetőnket >>

Egyéb Kalászosok Nemesítési Osztálya

vezető: Dr. Bóna Lajos

A búza mellett jelentősek a triticale (xTriticosecale), árpa, (Hordeum vulgare L.) zab (Avena sativa L.), rozs (Secale cereale L.) fajtáink és más kalászos fajokban is folynak kisebb volumenű kutatások, illetve nemesítési, fajtafenntartási tevékenység. A 2012-től felálló Osztály feladata még a Főosztály Kiszomboron elhelyezett búza kísérleteinek, fajtafenntartásainak tervezése és elsődleges gondozása – e tevékenységkört a Búzanemesítési és Fajtafenntartási Osztállyal legszorosabb együttműködésben végezve. A több növényfaj és a szerteágazó tevékenység feltételezi a jó kooperációt és a magas fokú interdiszciplináris tevékenységet, ezért nem véletlen, hogy a kutatók aktivitása a molekuláris biológiától a vetőmagig terjed.

Az Osztály kutatói és szakterületük:
Bóna Lajos: triticale és búzanemesítés, beltartalom és minőség
Mihály Róbert: árpanemesítés, biotechnológia
Fónad Péter: búza és zabnemesítés, stresszélettani kutatások
Palágyi András: ny. árpa- és zabnemesítő
Tomcsányi András: ny. árpanemesítő

Triticale: új hasznosítási utak és kihívások

A triticale költségtakarékos gabona és a gyengébb táblákon is jól termelhető. Termesztése és felhasználása az elkövetkező évek során fordulóponthoz, korszakváltáshoz érkezhet. Új, humán célú felhasználási lehetőségek mutatkoznak a malom és sütőipar részéről. Az állattartás és tenyésztés megcélzott fellendítéséhez pedig szintén a bőtermő és magas biológiai értékű takarmányokra növekvő mértékben lesz szükség, melyhez a triticale kiváló árualapként szolgálhat. A legújabb fajtáink kimagasló termőképességűek, termesztésük gazdaságos. Az új szegedi nemesítésű fajták (GK Rege, GK Idus, GK Szemes) egy, vagy több különleges agronómiai tulajdonságot, a ma divatos kifejezést használva „hozzáadott értékeket” képviselnek.

Főbb nemesítési célok és szelekciós szempontok
A termő- és alkalmazkodóképesség javítása

• Koraiság, vetési idő közömbösség, állóképesség, kelési erély, bokrosodási képesség növelése, a pergési hajlam továbbá a kalászban való csírázási hajlam csökkentése, gyenge talajokon való termeszthetőség fejlesztése.

Stressz tolerancia fejlesztése

• Szelekció hő- és szárazságtűrésre, ill. fagy- és hidegtűrésre, alacsony ill. magas talaj pH és herbicid toleranciára

Betegség-ellenállóság növelése

• Ellenálló képesség fejlesztése lisztharmattal, levélfoltosságokkal, rozsdabetegséggel és kalászfuzáriummal szemben

Beltartalom és technológiai minőség javítása

• A szem optimális fizikai és kémiai paramétereinek elérése (Hl-tömeg, ezerszem tömeg, keménység, fehérje tartalom, esésszám)
• Őrlemények kifejlesztése humán célú felhasználásra, továbbá a pék és cukrászipari felhasználás bélyegeinek kutatása

Árpanemesítés

Árpanemesítésünk fő célja a termőképesség növelése mellett a betegségekkel és az ökológiai stresszekkel szembeni ellenálló-képesség javítása, valamint a szárszilárdság fokozása. Különösen fontosnak tartjuk a hazai környezeti és termesztési viszonyoknak leginkább megfelelő fajták előállítását. A nemesítés során törekszünk a legmodernebb módszerek felhasználására és e módszerek fejlesztésére. A fajta-előállító és fajtafenntartó nemesítésen túl foglalkozunk funkcionális genetikai, genomikai kutatásokkal, valamint génbanki tevékenységgel az értékes genetikai anyagok fenntartására, jellemzésére és bevonására a nemesítési munkába.
A köztermesztésben lévő kétsoros (GK Metál, GK Stramm, GK Judy) és hatsoros (GK Rezi, GK Árpád) őszi árpa fajtáink e termesztői igényeket kielégítik, jó minőségű takarmányt és élelmiszeripari alapanyagot szolgáltatnak.
Élelmiszeripari célra legalkalmasabb fajtánk a GK Árpád csupasz őszi árpa, amelyet – a többi pelyvás árpával ellentétben – hántolni nem kell, mivel a csupasz szemeken esetleg rajtamaradó pelyvalevelek ún. kefegéppel könnyen eltávolíthatók.

Zabnemesítés

Főbb nemesítési célok: biotikus és abiotikus stresszeknek ellenálló, kiváló beltartalmi minőségű, biotermesztésre is alkalmas tavaszi és őszi vetésű fajták előállítása takarmányozásra és humán táplálkozásra.

Köztermesztésben lévő tavaszi fajtáink (GK Pillangó, GK Zalán, GK Iringó, GK Kormorán) és őszi fajtánk (GK Impala) e céloknak kiválóan megfelelnek, takarmányozásra és élelmiszernek egyaránt felhasználhatók. Táplálkozási célra legalkalmasabb fajtánk a GK Zalán csupasz tavaszi zab, amely pelyvamentesen termeszthető, hántolni egyáltalán nem kell.
A GK Kormorán hazánkban az első fekete pelyvájú zab. Speciális beltartalmi minősége miatt a sportlovak ideális takarmánya.
A nagy zöldtömeget előállító, rekordtermésekre képes GK Impala őszi zab fajtánk kiválóan használható takarmánykeverékek, pillangósokkal társított szenázsok előállítására is.

Tekintse meg fajtaismertetőnket >>