GK - Nemesítés a stressztűrésért
Megjelent a Békés Megyei Hírlap Agrárhíradó mellékletében, 2012. február 9-én

Több, mint 8 évtized tapasztalata összegződik az 1924-ben alapított szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. munkájában, melyet a 2011-es OMÉK-on nyert díj is fémjelez.

Megjelent a Gazda_Társ Hírlevél 2011. októberi számában

A szegedi Gabonakutatóban szeptember elején megtartott országos kukorica, takarmánycirok és szója bemutató az előző évek hagyományait folytatta. Nem volt hiány a szakmai és piaci ismereteket gyarapító, újdonságokat felsorakoztató előadásokból, a tenyészkerti séta pedig a „szemmel látható” eredményekkel adta a gyakorlati kiegészítést. Még ugyanebben a hónapban a cirok gyomirtásának rejtelmeibe is bepillanthattak az érdeklődők a szeged-kiskundorozsmai speciális bemutatón. A hónap végén pedig Kiszomboron a Kukoricanemesítési Főosztály vehette birtokba új üzemcsarnokát. A mozgalmas szeptembere azonban koronát a 75-ik OMÉK tette fel, épp a bemutatón is látott Pannónia kincse szójafajta sikerével.

Megjelent a Békés Megyei Hirlap Regionális Agrárkalauz 2011. mellékletében

Az őszi káposztarepce termesztése évről-évre dinamikus fejlődést mutat hazánkban. Az elmúlt 5 évben Magyarországon a vetésterülete átlagban elérte a 250 ezer hektárt. Sokrétű felhasználása (élelmiszeripar, bioüzemanyag, takarmánygyártás) előrevetíti hosszú távú sikerét.

Megjelent az Agrárágazat Szaklap 2011. októberi számában.

Ősszel sorra járjuk a kukoricatáblákat, sokunkban átíródik az ismert szólás is, „a szomszéd kukoricája mindig zöldebb”, a jelenlegi terményárak mellett persze árgus szemekkel lessük, hogy melyik kukorica mit produkált az aszályban. Az időjárás szélsőségeire nem tudunk felkészülni, de talajadottságainkat ki kell ismernünk, és vetőmaggal, technológiával okosan is sáfárkodhatunk.

Forrás: szegedma -MTI

A Gabonakutató Nonprofit Kft. szuperkorai és korai érésű hibridkukorica vetőmagjai iránt megnövekedett kereslet kielégítését teszi lehetővé az az új üzemépület, melyet pénteken adtak át Kiszomboron – közölte Szilágyi László, az állami tulajdonú cég ügyvezető igazgatója.
Huszonöt év után ez az első új épület, mellyel a kutatóintézet gazdagodhatott – mondta a szakember a 450 négyzetméteres, könnyűszerkezetes üzemépülete átadási ünnepségén.

Forrás: Dombai Tünde - Délmagyarország napilap

Szeged - Nem csodaszert találtak ki a szegedi szakemberek a parlagfű ellen. Azt mondják, ha szakszerűen használnák a gazdák a létező gyomirtókat, két éven belül az allergén gyom 80 százalékát ki lehetne irtani.

Megjelent a Magyar Mezőgazdaság Szaklap szeptemberi számában

Szeptember 6.-án országos fajtabemutatót tartottak Szegeden a Gabonakutató Nonprofit Kft.-ben. A téma a kukorica, a szója és a takarmánycirok nemesítésének helyzete és kitekintés más növényekre (őszi kalászosok vetőmagellátása, a napraforgó fajtakínálata) volt. A csaknem 300 szakmai résztvevő összefoglaló értékelést hallhatott a Csongrád megyei növénytermesztésről, azonkívül az intézet szakemberei külön tájékoztattak a kukoricanemesítés helyi eredményeiről, a szója és a takarmánycirok fajta- és vetőmagkínálatáról.

Június közepén szinte minden napra esett legalább egy búzabemutató az országban. Helyenként ezt már kalászos bemutatóként lehetett emlegetni, ha mondjuk árpa, zab, rozs vagy tritikálé is akadt a fajtasorokban. A nemesítőházak a saját portájukon a saját portékájukat tették közszemlére, a nagygazdaságok regionális vagy helyi bemutatóikon az egymással konkuráló cégeket engedték egy gyékényen árulni.

Megjelent az AgroNapló szaklap 2011. júliusi számában

Másfél évtizede annak, hogy elismerést nyert a GK Kalász őszi búza, és a GK Bétadúr durumbúza – mondja Szilágyi László ügyvezető igazgató a piacvezetővé vált és napjainkban is termesztett fajtáikról. Ez idő tájt indultak a szegedi fajtarepce elismerések is, amelynek legsikeresebb képviselője a GK Gabriella fajtarepce lett.

Megjelent az AgroNapló szakfolyóirat 2011. júliusi számában

"A búza a legek növénye" írta egyik bevezetőjében Szilágyi László a Gabonakutató Nonprofit kft. ügyvezetője. A világ legnagyobb területen termesztett növényfaja, egyik legfontosabb táplálékunk, a legszélesebb környezeti feltételekhez a legjobban alkalmazkodni képes kultúra, amely a sarkkörtől a trópusokig, a félsivatagoktól a nedves élőhelyig a legmostohább környezeti körülmények között is biztosítja a világ kenyerét és takarmányigényét.

Megjelent a Magyar Mezőgazdaság című szaklap 2011. április 6-i számában

Az előző esztendő a belvizek és az elhúzódó betakarítás éve volt. Mostanra már 2011 első negyedévén is túl vagyunk, azonban a tavaszi munkák sokfelé elvégezhetetlenek vagy kilátástalanul csúsznak. Mit tehetünk most, miket ajánl ebben a helyzetben a szegedi gabonakutató?

Megjelent a Magyar Mezőgazdaság szaklap 2011. március 30-i számában.

Vészhelyzetbe kerülhet-e a napraforgó-termesztésünk a jövőben, tehetjük fel magunknak a kérdést? A Syngenta Seed munkatársai a Magyar Mezőgazdaság 2010 novemberi számában, majd ezt követően három agrárszaklapban is részletesen foglalkoztak ezzel a témával. Felelősségvállalástól és szakmai igényességtől motiválva egyenesen azt írják, hogy "egy új fejezet indul a hazai napraforgó termesztésben, magával vonva a hibridportfólió lehetséges átalakulását is a jövőben".

Megjelent az Agroinform szaklap 2011. 3. számában.

Így tud megfelelni a jelen mindennapi kihívásainak, az ipar, illetve piac elvárásainak. A 21. század nemesítése viszont nemcsak időigényes, hanem mára igen költséges feladat, másrészről eredmények birtokában profitábilis tevékenység is. A célok viszont az idő múltával változnak, új kihívásoknak kell megfelelni.

Megjelent az Agrofórum szakfolyóirat 2011. februári (napraforgó és repce) különszámában

Az olajnövények nemesítése és technológiái dinamikusan fejlődnek. A repce világtermelése az elmúlt negyven évben közel tízszeresére nőtt. Miközben a napraforgó európai karrierjének éppen a repce térhódítása emelt gátat, az EU napraforgó-felhasználása nem csökkent, sőt …! A növényolajok iránti igények, itthon és a konkurens országokban egyaránt ösztönzik a termelést. … Az energia és műtrágya árak növekednek, tehát a jövedelmezőség érdekében fokozott figyelmet kell fordítani a trágyázás hatékonyságára.

Megjelent az Agrárágazat szaklap 2011. januári számában

A 2010-es év ismét szinte megoldhatatlan kihívások elé állította a hazai termelőket. Évtizedek óta nem látott csapadékmennyiség hullott a Kárpát-medencére, sok helyen még a tavaszi vetéseket is lehetetlenné téve. Ahol sikerült a vetés, az ismétlődő felhőszakadás (sokszor jéggel párosulva) nehezítette meg a sikeres termesztést. Vannak olyan körülmények, melyekkel szemben védtelenek vagyunk, viszont a nemesítők mindent elkövetnek, hogy a gyorsan változó körülményekhez minél jobban igazodó hibrideket biztosítsanak partnereink számára.

Megjelent a Mezőhír szaklap 2011. januári számában

Tavasszal sok termelőt foglalkoztat az a gondolat, mi az a számításba vehető növény, ami viszonylag kevés ráfordítással kedvező árbevételi lehetőségekkel kecsegtet és jól beilleszthető a vetésszerkezetekbe. A tavaszi vetésű növények sorában szerepe lehet az olajlennek, különösen az idei rendkívül csapadékos évben, amikor sok helyen nem tudták elvetni az őszi kalászosokat, így a tavaszi kultúrák kaphatnak szerepet.