Nyolc Évtized: magyar föld, szegedi vetőmaggal!

GK - Nemesítés a stressztűrésért
Megjelent a Békés Megyei Hírlap Agrárhíradó mellékletében, 2012. február 9-én

Több, mint 8 évtized tapasztalata összegződik az 1924-ben alapított szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. munkájában, melyet a 2011-es OMÉK-on nyert díj is fémjelez.

   A 100%-ban magyar nemesítőház fejlesztéseiről adott áttekintést Bácsi János területi képviselő.  Makra Máté tudományos munkatárs a kukorica gyomirtási kísérletekről szólva rámutatott, hogy a korai poszt- és posztemergens kezelések eredményezték a legnagyobb terméstöbbletet.
   Bácsi János elmondta, hogy az intézet nevéhez 23 növényfaj 186 elismert fajtája fűződik, melyek nemesítésénél fő szempont a szélsőségekhez való alkalmazkodás. Erre jó példa a legújabb – igen korai - kukorica hibrid, a GKT 288 (FAO 290), amely „robbanásszerű kelése” és intenzív kezdeti fejlődése révén jól ellenáll az időjárás viszontagságainak. A tavalyi üzemi kísérletekben nagy termésekkel bizonyított. (Országosan 14 helyen 10 011 – 13 325 kg/ha, Dombegyházán 11 407 kg/ha.) Korai vetésre alkalmas.
 A szintén igen korai csoportba tartozó Sarolta (FAO 290) külföldön (Ukrajnában) is sikeres, stressztűrése és korai betakaríthatósága jóvoltából. Ezért kalászosok előveteményeként, de megkésett és másodvetésre is alkalmas. Bácsi János megjegyezte, az aszályban átlagon felüli szárazságtűrésével, az esős évjáratokban pedig alacsony betakarításkori víztartalmával tűnt ki. Közepes termőhelyi körülmények közt is hozza a 9,5-9,8 t/ha átlagot. Ökogazdáknak jó tudni:  BIO vetőmagja is elérhető!
A korai, 300-as éréscsoportból a Szegedi 349 (FAO 370) és a Szegedi 386 (FAO 390) hibridet emelte ki Bácsi János. Előbbinél a hazai üzemi kísérletekben 10 -12 t/ha közötti átlagokat mértek. Kiemelkedő szárazság- és hőtűrésével tűnt ki az aszályos években. A végein is kifogástalanul termékenyülő – golyvásüszögnek és fuzáriumnak is ellenálló - cső zöld száron érik. Az erős szár miatt veszteségmentesen betakarítható. Szélsőséges viszonyok közé, aszályos termőhelyekre is ajánlható, ám az intenzív termesztést jelentős terméstöbblettel hálálja meg.
   A Szegedi 386 (FAO 390) szemes- és silókukoricaként is hasznosítható. A köztermesztésben 3. éve jelen lévő (2009-ben elismert) hibrid aszályban (2007) és kedvezőbb időjárású évben (2008) is standard fölötti termőképességet mutatott. Magyarországon (7 helyen) 11 836 -13 456 kg/ha, Szlovákiában (3 helyen) 12 674 – 15 490 kg/ha átlagokat mértek. Vízleadása, szárszilárdsága igen jó, erőteljes kezdeti fejlődés jellemzi, s korán vethető. Szemes kukoricaként 55-65 ezer, silóként 65-70 ezer növény/ha az ideális.

Vezérhibrid kukorica, OMÉK-díjas szójafajta

A GK vezérhibridjének nevezte Bácsi János a középérésű Kenézt (FAO 410). Az éréscsoport legkorábbi hibridje, tetszetős – 18-20 soros csövekkel – kiemelkedő szárazságtűréssel. A kimagasló terméspotenciál mellett (11 397- 15 691 kg/ha) az évjárat-stabilitás is jellemzi, s az éréscsoport legkedvezőbb vízleadását produkálja. A szakember kiemelte, hogy ennek - és a gyors szárazanyag-beépülésnek - köszönhetően a korai hibridekkel együtt learatható, s a jelentős szárításiköltség-megtakarítás miatt a leggazdaságosabban termeszthető hibridek közé tartozik.
Az olajnapraforgóknál újdonságként mutatták be a középérésű Mandalát. A szárazságtűrő hibrid 48.50%-os olajtartalma és megbízható termőképessége figyelemre méltó. Kiszomboron kiparcellás kísérletben 4576 kg/ha eredményt produlkált.
A HO szegmens újdonsága, az igen korai Walcer, amely 50%-os olajtartalommal és 85% fölötti olajsav-aránnyal ígéretes hibrid. Szár- és tányérvédelem mellett 4-5 t/ha termésre is képes.
A már ismert és bevált hibridek vezéralakja a Manitou PR, mely a magas terméshozama miatt a francia, olasz és román termelők közt is népszerű.
A Gabonakutató tavaszi portfóliójában a kalászosok – sörárpa, takarmányárpa és zab – mellett a takarmánycirok és szudánifű, valamint a vetésforgóba ajánlott pillangósként számításba vehető szója is szerepel. Sláger lett a Pannónia Kincse! Az elmúlt években legnagyobb területen vetett szójafajta az MgSzH kísérletekben 14%-os többletet adott a stanardokhoz képest. Intenzív termesztésben 4 t/ha fölött is teljesít. Méltán kapta az OMÉK Agrárfejlesztési díjat 2011-ben.

A képen: Felek Mihály gyulai biogazda Bácsi Jánosnál (jobbról) a Sarolta biovetőmag után érdeklődött. Bal szélen Makra Máté