Az időjárás és a termesztési műveletek hatása a kukorica termésére

Időjárás

01.jpgA 2007-től 2012-ig terjedő hat éves időszak termésadatait az 1. ábra és az 1. táblázat adataival ismertetjük. A hat év átlagában az országos termésátlag hektáronként kerekítve 5,8 tonna volt.

A Dunántúlon 2007-2012. évek átlagában a hektáronkénti termés 6,1 tonna volt. A 2007. évi aszály 40%-os, a 2012. évi 34%-os terméscsökkenést okozott. Az aszály miatt 2007-ben Fejér (54%), Somogy (43%), Tolna (44%), 2012-ben Fejér (35%), Baranya (37%), Somogy (43%) és Tolna megyékben tapasztaltunk átlagosnál nagyobb terméscsökkenést. Az Alföldön az aszály 2007-ben és 2012-ben egyaránt 27%-os terméscsökkenést okozott. 2007 aszálya Jász-Nagykun-Szolnok (32%), Szabolcs-Szatmár-Bereg (36%), Pest (49%) megyékben, valamint Budapest (39%) közigazgatási területén okozott átlagosnál nagyobb terméscsökkenést. 

1. táblázat. A 2007. és 2012. évek kedvezőtlen időjárásának terméscsökkentő hatása országrészenként.

 

2007-től 2012-ig terjedő időszak termésátlaga t/ha

Szemtermés t/ha

Aszály miatti terméscsökkenés %

Országrész

2007-ben

2012-ben

2007-ben

2012-ben

Dunántúl

6,1

3,7

4,0

40

34

Alföld

5,5

4,0

4,0

27

27

Észak-Magyarország

5,3

3,6

5,3

32

0

2012-ben az aszály Hajdú-Bihar (19%) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (21%) megyékben okozott átlagosnál kevesebb terméskiesést. Észak-Magyarországon Borsod-Abaúj- Zemplén megyét csak a 2007. évi aszály sújtotta. 2012-ben a hatéves átlagot 9%-kal meghaladó mennyiségű termést takarítottak be. Ezen belül Heves és Nógrád megyékben a hat éves átlag- hoz képest a 2007. évi aszály 34%-os, a 2012. évi 30%-os terméskiesést okozott.
 

Talajművelés

Hazánkban a tenyészidőben lehulló csapadék nagy gyakorisággal nem fedezi a kukorica vízigényét. Talajműveléssel kell biztosítanunk, hogy a télen lehulló csapadék is hozzájáruljon a kukorica vízigényének kielégítéséhez.
 

Hektáronkénti növényszám

02.jpgA túlsűrítéssel vízhiányt provokálunk, amellyel terméscsökkenést okozunk. Ennek hatása a csapadékhiányos évjáratokban jelentkezik erőteljesen (2. ábra). Jelenlegi hibridek nagyobb egyedi termőképességgel rendelkeznek, mint a korábbiakban termesztettek. Genetikai termő- képességük az alacsonyabb hektáronkénti növényszámnál (50-70 ezer tő/ha) is érvényesülni tud. Az alacsonyabb növényszám alkalmazásával elkerülhetjük a túlsűrítés veszélyét, amellyel a termésbiztonság növeléséhez járulunk hozzá.


Tápanyag utánpótlás

A terméssel kivont tápanyag mennyiségének alapján számított mérleg adatai szerint az 1990- es évek kezdetétől a növényeink termesztésénél erőteljesen a talaj tápanyagkészletére hagyatkozunk. Szigorúbban fogalmazva a talaj táp- anyagkészletét zsaroljuk. Sárvári Mihály adatai szerint az egy hektár mezőgazdaságilag művelt területre 1981-85 évek átlagában mintegy 275 kg műtrágyát adtunk ki. Ez a mennyiség 2011-re hektáronkénti 77 kg-ra csökkent.

03.jpgEzt követően az 1979-ben beállított tar- tartamkísérletünk utóbbi nyolc éves (2005-2012) terméseredményeiről számolunk be. A termésadatok alakulását a 3. ábra grafikonjai mutatják. A kedvező vízellátottság (2005, 2006, 2008, 2009, 2010, 2011 évek) nagy termést és jelentős műtrágyahatást eredményezett. A műtrágyázás biológiai optimuma az N = 210 kg/ha (+ PK) dózison, a gazdaságossági (agroökológiai) optimuma a N = 140 kg/ha (+ PK) volt. Ez azt mutatja, hogy adataink szerint a nitrogéndózis 140 kg/ha-ról 210 kg/ha-ra növelése nem bizonyult gazdaságosnak, ugyanis a többlet termés bevétele a többlet műtrágya árát nem ellensúlyozta. A gazdaságossági optimumhoz viszonyítva a kevés műtrágya (70 kg/ha N + PK) használata hektáronként 1,5 tonna, a műtrágya nélküli termesztés 5,0 t/ha terméscsökkenést okozott. A két aszályos évben (2007 és 2012) nagyon kevés termést és alacsony szintű műtrágyahatást kaptunk. A műtrágyázatlan területhez viszonyítva a hektáronkénti 70 kg N hatóanyag (+P205 + K20) 2007-ben 2,1 t/ha, 2012-ben 0,9 t/ha terméstöbbletet eredményezett.

A talaj tápanyagkészlet zsarolásának új módjaként jelentkezik a kukoricaszár energetikai hasznosítása. A szár szervesanyag-készlete és tápanyagtartalma nem kerül vissza a talajba, hanem elszállítjuk. Ezen tényt követve kifejezés- re kell juttatnunk, hogy a melléktermék értékesítéséből származó érbevétellel mindig szembe kell állítani azt a műtrágyaköltséget, amellyel a kukoricaszárral elszállított tápanyagot a talajba vissza kell juttatnunk.

Az irodalomban a kukoricaszár NPK tartalmára egymástól nagyon eltérő adatok szerepelnek, ezért pénzügyi kalkulációnkat Árendás Tamás és munkatársainak búzaszalma legújabb beltartalmi vizsgálati adatait figyelembe véve készítettük el.

Az egy hektárról elszállított 5 tonna búza- szalmával annyi NPK-hatóanyagot távolítunk el a területről, amelyet a 2013. évi árakkal számolva 27 780 forint értékű műtrágya kijuttatásával tudunk visszapótolni (2. táblázat).

 

2. táblázat. 5 tonna búzaszalmával elszállított tápanyag mennyisége és annak műtrágya-ellenértéke. Beltartalmi adatok forrása: Árendás Tamás és munkatársai

Hatóanyag

Hektáronkénti többlet műtrágyaigény és annak költsége

 

Mennyisége

Neve

kg/t

kg/5 t

Neve

kg/ha

Ft/kg

Ft/ha (nettó)

N

7

35

Pétisó

130

júl.84

11 011

P205

2

10

MAP

20

158.6

3 172

K 0

13

65

Kálisó (60%)

108

125.9

13 597

Összesen

22

110

27 780

 

Gyomirtás

04.jpgGyomirtást azért kell végeznünk, hogy a talaj víz- és tápanyagkészletét ne a gyomok pazarolják, hanem a kukorica hasznosítsa. A 4. ábra oszlopdiagramjai szemléltetik, hogy a gyomosodás évenként más értékkel, de önmagában is meghatározza a termés mennyiségét. Maximális mértékben 1997-ben és 1978-ban (78%, illetve 79%), legkevésbé 2010-ben (27%) és 2013-ban. A 2010. évi adat magyarázatát az adja, hogy a csapadékos időjárásnak köszönhetően a gyomok „hagytak" elegendő vizet a kukoricának. 2013-ban a permetezést követő időszak kedvező időjárása eredményeként jó volt a herbicidek gyomirtó hatása. Ennek eredményeként a tenyészidőben a gyomborítottság alacsony szinten marad.

Az 1. és 2. képek növényállománya a gyomosodás két szélsőséges esetét mutatja. A 100%-os gyomborítottságú gyomtömeg túlnövi a kukoricát (1. kép). A 78%-os gyomborítottságot okozó gyomok a kukorica növényállományában aljnövényzet- ként szerepelnek (2. kép). A gyomosodás termés-meghatározó szerepének értékelésénél a fent említett különbségre figyelemmel kell lenni.

kep01-02.png

A gyomirtószer költségkalkulációja azt is bizonyította, hogy a legsikeresebb herbicid választás a legkevésbé sikereshez viszonyítva többletköltséget nem jelent.A herbicidekből túlkínálat van. A piacon mind több generikus gyomirtószer jelenik meg. A versenyhelyzet erősödése miatt a kínálati tevékenység során a szakmai szempontok több esetben háttérbe szorulnak. Ez a jelenség elsősorban a kukoricatermesztésbe újonnan bekapcsolódó gazdálkodók részére a hátrányos. A 3. táblázat adatai bizonyítják, hogy a 2007. és 2010. évek és a permetezési módok átlagában a sikeres gyomirtáshoz viszonyítva a gyomosodás 4,6 t/ha, a legkevésbé sikeres gyomirtás 1,1 t/ha termés- csökkenést okozott. A 3. képen bemutatottak és a kísérleti adataink is bizonyítják, hogy az eredményes gyomirtáshoz nélkülözhetetlen a gyomflóra ismerete és az ahhoz igazított herbicidválasztás.

A gyomirtási módszerek közül a preemergens, a korai posztemergens és a posztemergens permetezések az általánosak. A permetezési módok kísérleti eredményeit a 3. táblázat adatai mutatják.

A sikeres preemergens permetezésnek nagy előnye, hogy kedvező időjárás esetén a tartamhatású herbicidek megakadályozzák a gyomkelést. A módszer hátránya, hogy a herbicidek gyomirtó hatását a permetezést követő 10-14 napban lehulló csapadék mennyisége befolyásolja.

A korai posztemergens permetezéssel (3. kép) végzett gyomirtás kettős előnnyel jár.

A kukorica szögállapotától a 2-3 leveles fejlettségéig végezhető. A herbicidek két feladatot teljesítenek: Irtják a már kikelt gyomokat. A tartamhatású kombinációs partner megakadályozza a további gyomkelést. Nem jó, ha csak a posztemergensen végzett gyomirtásra hagyatkozunk. A permetezésre rövid idő áll rendelkezésre Az eljárás szigorú technológiai fegyelmet igényel. Érvényes ez a kukorica fejlettségére, a permetezés idejének hőmérsékleti viszonyára és a herbicid dózisára. Ellenkező esetben a kukorica könnyen károsodást szenvedhet.

07.jpgA posztemergens gyomirtásnak létjogosultsága van, ha: a preemergens permetezésünk kevésbé sikeres. Ha olyan gyomok vannak (pl. árvakelésű napraforgó, szerbtövis fajok), amelyek csak posztemergens permetezéssel irthatók. A vadköles kényszerítette ki a pre/poszt gyomirtási technológiát. Ez esetben meg kell várni a gyom kelését, ezt követően lehet csak vetni, majd vetés után rögtön linuron hatóanyaggal permetezni. A gyomot tekintve posztemergensen, a kukorica szempontjából preemergensen. Az országot járva örömmel tapasztalhatjuk, hogy mind több kukoricatáblán láthatunk sor- köz-kultivátorozást. Napjainktól a sorközműve- lés pontosságát a GPS-es technológia elterjedése is elősegíti.

Befejezésül azon reményünket fejezzük ki, hogy a jövőben két gyomirtási technológia is mind szélesebb körben fog elterjedni:

Precíziós gyomirtás, amikor a permetezés műveletét a tábla heterogén gyomeloszlása „irányítja". Sávpermetezés, amikor a vetéssel egy menetben csak a kukorica sorát permetezzük. A sorközt kultivátorozással gyomtalanítjuk. A módszerrel a hektáronként szükséges herbicid mennyiségét 60-65%-kal csökkentjük. A termés megbízható mennyiségű növekedése mellett a vetés és a gyomirtás együttes műveleti költségét 38%-kal mérsékelhetjük.

 

3. táblázat. Herbicidhasználat szakszerűségének hatása a betakarítás előtti gyomborítottságra és a kukorica termésére. Újszeged, 2007-2010

Herbicid kezelések megnevezése

Gyomosodási adatok

Termés

Gyomborítottság

Gyomirtó hatás

t/ha

D

%

%

Preemergensen permetezett herbicidek

Gyomos kontroll

96

0

03.máj

-4.8

LKS

42

60

08.aug

-1.3

LS

18

81

01.okt

0.0

Korai posztemergensen permetezett herbicidek

Gyomos kontroll

96

0

09.ápr

-5.2

LKS

55

42

06.aug

-1.5

LS

15

84

01.okt

0.0

Posztemergensen permetezett herbicidek

Gyomos kontroll

97

0

04.jún

-3.8

LKS

57

41

05.szept

-0.7

LS

17

82

02.okt

0.0

A három permetezési mód átlaga

Gyomos kontroll

96

0

05.máj

-4.6

LKS

51

47

9.0

-1.1

LS

17

82

01.okt

0.0

Megjegyzés: LKS = a legkevésbé sikeres herbicidkezelés parcellájának adata.
LS = A legsikeresebb herbicidkezelés parcellájának adata.