Dr. Rajki Erzsébet biológusként jött intézetünkhöz dolgozni. Hamar önálló kutatóként kellett helytállnia, hiszen a ciroknemesítési csoport mindig – és főleg később – „egyszemélyes” témaként kapcsolódott a Takarmánynemesítési Főosztályhoz, majd pedig a Kukoricanemesítési Osztályhoz. Mivel a cirokfélék hímnős virágzatúak, nagyüzemi vetőmag-előállításukhoz mindenképpen hímsteril anyavonalak és resztorer apavonalak szükségesek, amelyek előállításához és az idegentermékenyülés módszertani kidolgozásához Erzsike nagymértékben hozzájárult. Számos szemes-és silóhibrid, valamint szudánifű előállítója, amelyek ma is köztermesztésben vannak. Női léte ellenére irigylésre méltó munkabírással, precizitással és szorgalommal végezte munkáját, sőt a korábbi „kis növényből” – a cirok szárazságtűrését kihasználva – ma már tekintélyes nagy növényt csinált, amelynek egyre nagyobb a jelentősége hazánkban is. (A fényképen utódjával, Dr. Palágyi Andreával, a cirok-csoport jelenlegi vezetőjével együtt látható.) Erzsike három kiváló hobbival is rendelkezik: növény- és virágszeretete odáig nőtt, hogy már kétszer elnyerte a „Szeged legszebb előkertje” díjat és kiváló növény-fotós tehetségét is lépten-nyomon bizonyítja. Gyönyörűek a kalocsai hímzésű kézimunkái is.
Dr. Mesterházy Ákosról, ma már egyetlen akadémikus kollégánkról elmondhatjuk, hogy a fuzárium gomba kutatásának világhírű tudósa. Előadásában bemutatta, végigvezette 55 éves kutatásának egyes állomásait, főbb eredményeit. Nemzetközi sikereit hatalmas publikációs teljesítménye fémjelzi: Magyarország mezőgazdasági jellegű tudományos kutatásairól megjelent cikkeinek, dolgozatainak a száma és idézettsége a második legnagyobb. Előadói, professzori munkássága nemcsak hazai, hanem külföldi egyetemeken, kutató intézetekben is híres. Felsorolni sem lenne egyszerű, hogy hány szakdolgozó, PhD-hallgató aspiránsvezetője volt és az ma is. Gomba-kutatással kapcsolatos szimpóziumot nélküle talán már nem is lehetne tartani.