Dr. Purnhauser László azon kevés kutatók közé tartozik, aki martonvásári illetőségűként a szegedi Gabonakutatóban kezdte és végezte kutató, nemesítő munkáját. Ebben része volt néhai Dr. Barabás Zoltán akadémikusnak is, aki szintén a Martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézetből jött át Szegedre búzanemesítési főosztályvezetőnek a 70-es évek elején.
László 1977-ben állt munkába, 3 évig ciroknemesítőként dolgozott, majd ő is csatlakozott a búza-kutatásokhoz. A búza szár- és levélrozsda betegségeinek elismert hazai kutatója lett.
László korán bekapcsolódott a sejt-és szövettenyésztési munkákba is, amikben a belgiumi és dániai intézetekben eltöltött tanulmányútjai segítették. Majd pályázati forrásokból szövettenyésztő és molekuláris genetikai laboratóriumot szerelt fel és irányított. Legfőbb eredményként hajtás- és gyökér-regenerációt serkentő módszert fedezett fel és szabadalmaztatott. A módszert világszerte eredményesen alkalmazzák. Ezek mellett a praktikus nemesítésben is párhuzamosan dolgozott. Legnagyobb eredményének tekinthető a javító minőségű és nagy termőképességű GK Békés korai érésű őszi búza előállítása, amely az elismerést követő években a legnagyobb területen termesztett fajta volt hazánkban.
László számos nemzetközi és hazai kutatási pályázatot nyert el és irányított. Talán legkiemelkedőbb az a magyar – kínai TéT pályázat, amellyel elnyerte a „Shandong Provincia Barátsági Nagykövete” kitüntetést. Ezt elsősorban molekuláris genetikai technikák betanításával érdemelte ki. Előadásának végén rendkívül érdekes, humort sem nélkülöző módon vezette be hallgatóságát a kínai írás alapjainak elsajátításába, sőt még versfordításba is beavatott bennünket.