2018. május 24-én, Szarvason a Szent István Egyetem Agrár- és Gazdaságtudományi Kar Tessedik Campusán immár negyedik alkalommal rendezték meg az Országos Tritikálé Napot. A rendezvény - a vendéglátó Tessedik Campus mellett - a Kruppa-Mag Kft., a Mezőmag Kft., a Gabonakutató Nonprofit Kft., az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézet, az MTA Növénynemesítési Tudományos Bizottsága, valamint a Magyar Növénynemesítők Egyesülete közös szervezésével valósult meg. A szakmai nap fókuszában - ahogyan az előző évben is - újra a tritikálé zöldhasznosítása állt.
A program levezető elnöke, Dr. Futó Zoltán dékán – a mintegy 70 fős hallgatóság előtt – köszöntőjében elmondta, hogy már-már hagyománnyá kezd válni, hogy e feltörekvő kalászos gabonával kapcsolatos ismeretek közzétételének és megvitatásának helyszíne a Tessedik Campus lett. Egyben örömét is kifejezte, hogy a tritikálé termesztésével és hasznosításával kapcsolatos érdeklődés évről évre nő, sőt a Kar oktatási programjában is jelentős helyet kap.
Az érdeklődők 8 előadást hallgathattak meg e fiatal gabonanövényről. A tritikálé termesztés biológiai alapjairól, azaz a fajta ellátottságról és a jelenlegi vetőmag helyzetről Lukács József elnökhelyettes, igazgató (NÉBIH) számolt be. Hangsúlyozta, hogy ma már korszerű magyar fajták és elegendő vetőmag áll rendelkezésre az egész Kárpát-medence termesztői számára.
„A tritikálé zöld hasznosítása, takarmányértéke a rozs tükrében” című előadásában Dr. Orosz Szilvia, az Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. takarmányozási igazgatója precíz vizsgálatokkal igazolta, hogy a tritikálé szilázs takarmányozási értéke nem rosszabb, sőt több vonatkozásban jobb, mint a rozsé. Így pl. az emészthető rostok kérődző állatokban való előnyösebb hasznosulása mindenképpen figyelemre méltó. Igen értékes adatokkal szolgált a tritikálé előnyeiről a hektáronként lehozható tápláló anyagok mennyiségét illetően is.
Purgel Szandra kutató biológus (Dr. Bóna Lajos vezető nemesítővel) a Gabonakutató tritikálé fajtáiról, termesztési és takarmányozási tapasztalatairól tartott előadást. Kiemelte az első és ez idáig egyetlen hazai nemesítésű tavaszi - „járó” típusú tritikálé fajta, a GK Idus fontosságát, a legutóbb minősített GK Maros fajta jelentőségét, valamint a GK Szemes szarvasmarha és brojler csirke takarmányozásban betöltött szerepét.
A martonvásári tritikálé nemesítés eredményeit Dr. Mikó Péter tudományos főmunkatárs mutatta be. A fajták teljesítménykísérletei mellett értékelte a zöld takarmánykeverékek (kalászosok borsóval, bükkönnyel) hasznosítását célzó megbízásos kísérletek eredményeit. Egyértelmű megállapítása, hogy a pillangós – kalászos zöldkeverékekben a tritikálé támasztónövény szerepe és beltartalmi értéke kiemelkedő.
Az előadássorozat szünetében a résztvevők Szögedi Rozsbuza és Hungaro Durumrozs őrleményekből készített pék- és cukrászipari termékeket kóstolhattak.
Dr. Kruppa József a Kruppa-Mag Kft. ügyvezetője a tritikálé fajtáik szilázs előállításban betöltött szerepét többéves kísérletek tükrében értékelte. Kiemelte a tritkálé rozshoz viszonyított nagyobb teljesítményét, illetve a hasznosíthatóságában rejlő előnyöket.
A tritikálé zöld- és szemtermés kísérletek eredményeiről Dr. Futó Zoltán dékán, intézetigazgató és ifj. Kruppa József PhD hallgató számoltak be. A bemutatott, több szempontból is hasznosítható eredmények részben a Tessedik Campuson, részben a szarvasi nagyüzemi táblákon keletkeztek.
Értékes előadást tartott Iván Ferenc takarmányozási szakmérnök is „A tritikálé és rozs szilázs előállítás kritikus pontjairól”. A két gabonanövény termesztési, termőhelyi tapasztalatai mellett a feldolgozás és hasznosítás optimális véghezviteléről is hallhattunk.
Az előadássorozatot Gazsó János, a Mezőmag Kft. ügyvezetője zárta. A tőle megszokott pontossággal mutatta be az immár 30 éves cégének múltját, jelenét és elkötelezettségét a legjobb kalászos fajták kiváló vetőmag előállításában és terjesztésében. Ahogyan több kalászos fajnak, így a tritikálénak is az egyik legfontosabb dél-alföldi vetőmag előállítója, nemcsak szűkebb tájegységének, hanem Romániának, Szerbiának is termeszt vetőmagot. Szarvas közelében található vetőmagüzeme a legkorszerűbb tisztítóberendezésekkel áll a farmerek rendelkezésére.
A szakmai előadásokat követően az érdeklődők a közelben megtekinthették a tritikálé fajtabemutatót, ahol a nemesítők, termesztők és felhasználók között interaktív eszmecsere alakult ki.
A IV. Országos Tritikálé Nap megfelelő alkalom volt arra, hogy a hallgatóság a tavalyi rendezvény folytatásaként még behatóbban megismerkedhessen e fiatal gabonanövény zöldhasznosításával, tömegtakarmányként való felhasználásával.