2018. szeptember 13-án a Gabonakutató munkatársai is részt vettek a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) intézetei és gazdasági társaságai részére szervezett, „Hogyan lehet növelni a mezőgazdasági és erdészeti rendszerek adaptációs kapacitását? – Egy virtuális klímaközpont koncepció felé” című workshopján. A rendezvényt a NAIK Erdészeti Tudományos Intézete (ERTI) szervezésében a sárvári Vadkert Majorban tartották.
A workshopon a következő 7 felvezető előadás elhangzott el:
- Somogyi Zoltán: Mekkora is a klímaváltozás?
- Lakatos Tamás (ERTI): Mennyire kitettek a növénytermesztési és állattenyésztési rendszereink a klímaváltozással szemben? (Eddig milyen hatásokat szenvedtünk el, ami a klímaváltozás rovására írható? Van-e bármilyen kedvező hatás?)
- Illés Gábor (ERTI): Milyen módszerekkel tudjuk a várható hatásokat becsülni a fanövekedés mértékében és a terméshozamokban?
- Tar Melinda, Szarka Béla (NÖKO, GK Kft): Adaptációs lehetőségek felmérése a termesztési és tenyésztési rendszerekben; belső és külső adaptációs lehetőségeink
- Csóka György (ERTI): Mit tegyünk, és mit ne tegyünk a jövő erdeinek egészségéért? – kitekintéssel az erdőn túli növényvédelmi kihívásokra
- Jereb László (Netvisor): A NAIK mikroklíma állomások hálózatba kötése
- Gyalog Gergő (HAKI): Klíma adaptív termesztési rendszerek, döntéstámogatás
Az egyes előadásokat kb. 30 perces eszmecsere, vita követte, amelynek moderátora dr. Borovics Attila, az ERTI igazgatója volt. Az előadók mindnyájan egyetértettek abban, hogy a klíma változik, de sajnos nincs pontos, megbízható információnk arról, hogy milyen irányban és mennyit fog változni. A legtöbb klímamodell szerint hazánk éghajlata melegebb, a téli időszak esősebb, a nyári szárazabb, aszályosabb lesz. Általában gyakrabban lesz szélsőséges az időjárás.
Mivel az erdei fák, főleg a bükk, a tölgy és a fenyő hosszú életűek – a telepítéstől a fakitermelésig 50-100 év is eltelhet, az ilyen erdők telepítésénél célszerű figyelembe venni a klímaváltozást: pl. ha 50-60 év múlva nálunk hasonló lesz az időjárás a jelenlegi észak mediterrán zónához, akkor talán érdemes lenne az abban a zónában előforduló ökotipusú fafajokat telepíteni, mert az ilyen erdők a várható klímaváltozáshoz jobban alkalmazkodnak.
A szántóföldi növénytermesztésre is hatással lesz a klímaváltozás, a különböző növényfajok eltérően fognak reagálni rá. Mivel ide általában rövid élettartamú fajok (egyévesek) tartoznak, a klímaváltozás tendenciájához nehéz alkalmazkodni, mert az egyes évek időjárása nagyon eltérő lehet. A szárazságtűrésre szelektált fajták esős évjáratban kevesebbet teremnek, mint a nem szárazságra szelektáltak. A vetéskor nem tudjuk, hogy száraz vagy csapadékos lesz a tavasz és nyár. A gazdák a nagyobb jövedelem érdekében a nem szárazságtűrő, de bőtermő fajtákat vetik, bízva abban, hogy nem lesz szárazság.
A növénytermesztés alapvetően két módszerrel alkalmazkodhat a klímaváltozáshoz:
- A biológiai alap változtatásával: pl. szárazságtűrésre nemesítés, új szárazságtűrő növényfajok, fajták honosítása.
- Az agrotechnika változtatásával: vízmegőrző talajművelés, jobb tápanyag ellátás, növényvédelem, vetésforgó, öntözés, stb.
A kertészeti növények esetén a zárt térben termesztett zöldségekre, dísznövényekre kevésbé, míg a szabadföldi termesztésűekre jelentősen hat majd a klímaváltozás. Az enyhébb telek, a hosszú és meleg ősz a szőlő termesztésnek előnyös, míg a málna, ribizli, egres ültetvényeknek kedvezőtlen. Valószínű, hogy az édesburgonyához (batáta) más déli növények (pl. füge, kivi) termesztése is sikeres lesz.
Az állattenyésztésre is hatással lesz a klímaváltozás: míg a zárt rendszerekre inkább közvetve hat (takarmányozás, energia, állatgyógyászati költségek), addig a szabadföldi és legeltető állattenyésztésre közvetlenül és jóval erősebben fog hatni (hőség, legelők kiszáradása, új betegségek, rovarok, élősködők, stb.). Kivétel ez alól a haltenyésztő tógazdaságok, ahol a víz, mint pufferoló közeg jelentősen csökkenti a szélsőséges időjárás hatásait.
A klímaváltozás várható irányának, mértékének és hatásainak becsléséhez rengeteg és sokféle adat szintetizálására, feldolgozására lesz szükség. Ezt szolgálja a NAIK mikroklíma állomás hálózata. Jelenleg 7 erdészeti mikroklíma állomás működik, naponta több mint 3700 adatot mérnek.
Mivel a klímaváltozás egyaránt érinti a mezőgazdaság minden ágazatát, a rendezvény végén dr. Borovics Attila azt javasolta és kérte a jelenlevő különféle szakterületek képviselőitől, hogy, a különböző szakterületek fogjanak össze, dolgozzanak közösen, adataikat, eredményeiket cseréljék ki és használják közösen, hogy a klímaváltozás hatásaihoz a mezőgazdaság minden ágazat eredményesen tudjon alkalmazkodni.
1. ábra. Évi átlag hőmérséklet változása Magyarországon
Dr. Matuz János