II. ORSZÁGOS TRITIKÁLE NAP

Tritikále, rozsbúza és durumrozs

Új lehetőségek a takarmányozásban és az egészséges élelmiszerek választékában

Magyarországon tavaly már 130 ezer hektáron termesztették a takarmányozásban és az emberi táplálkozásban egyaránt felhasználható tritikálét. A hazai növénynemesítők inkább a maguk által választott magyar elnevezést szorgalmazzák, így a szegediek rozsbúza, míg a kisvárdaiak durumrozs névvel illetik. A költségtakarékosan termeszthető tritikále magas és biztos hozammal, kiváló alkalmazkodó- és stressz-tűrő képességgel, betegség-ellenállósággal rendelkező növény. Értékes a beltartalma (rostok, P, Mg), s igen ízletes szemestakarmányként, szilázsként és élelmiszerként egyaránt.

1p1100900-2.JPG

A Szent István Egyetem szarvasi Tessedik Campusán június 3-án megrendezett II. Országos Tritikále Napon az előadók a tritikále újdonságnak számító humán célú hasznosítására fókuszáltak. A rendezvényt az egyetem mellett a Gabonakutató Nonprofit Kft. és a Kruppa-Mag Kft. mint tritikále fajtatulajdonosok,  a helyi Mezőmag Kft. pedig, mint vetőmag termesztő, feldolgozó és értékesítő cég szervezték meg. A helyszínen berendezett kiállításon tritikáléból készült süteményeket és kenyérféléket is szemügyre vehettek és kóstolhattak a résztvevők. A rendezvény a Mezőmag Kft. területén megtartott szántóföldi tritikále fajtabemutatóval és agrotechnikai kísérlettel zárult.

1p1110073-2.JPG

A jövő étkezési célú gabonájáról, a Tritikále nap alkalmából készült, a newujsag.hu-n megjelent cikk itt olvasható

A rendezvény programja  itt olvasható

 

Néhány információ a tritikáléról egy nemrég megtartott szegedi nemzetközi konferencia kapcsán
Forrás: MTI

Kedvező termesztési tulajdonságai és kiváló beltartalmi értékei miatt egyre fontosabbá válik a tritikále takarmányként történő hasznosítása - közölte a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. igazgatója a kalászos termesztéséről és hasznosításáról rendezett nemzetközi konferencia megnyitója előtt az MTI-vel.

   Bóna Lajos, aki a kilencvenes évek elején indította el a rozs és a búza állandósult hibridjeként 120-130 éve létrehozott gabonaféle szegedi nemesítési programját, hangsúlyozta, az egészséges hús előállításának feltétele az egészséges takarmány biztosítása, a tritikále pedig az egyik bázisa lehet ennek. Beltartalmi értékei és bioaktív komponensei miatt egyre több állattartó gazdaság és takarmány-előállító cég alkalmazza is. Hozzátette: újdonság, hogy nem csak a szemtermést használják föl, hanem a zöld növényt is a szarvasmarhák tömegtakarmányának dúsítására a kukorica siló mellé.

   Bóna Lajos kitért arra, a takarmányozás mellett a humán élelmezésben is egyre nagyobb szerepe lehet a gabonafélének az egészségtudatos táplálkozás térhódításával. A tritikáleőrlemény a kedvező rostösszetétel és a magas beltartalmi értékek miatt jól alkalmazható élelmiszeripari célokra.

   Az elmúlt négy-öt évben némileg emelkedett a növény termőterülete, Magyarországon hozzávetőleg 130-140 ezer hektáron termesztenek tritikálét, ezzel a búza és az árpa mögött a harmadik legfontosabb gabonanövény.