Szeptember 5-én kukorica-, cirok-, szója- és napraforgó-bemutatót tartott a Gabonakutató kiszombori, Dénesmajori telepén. A több mint 120 érdeklődőt Süliné Faragó Erzsébet kereskedelmi vezető tájékoztatta az intézet nemesítési munkájáról, hangsúlyozva, hogy az egyre szélsőségesebb időjárási jelenségek miatt egyre aszálytűrőbb növényekre van igény. A szegedi nemesítők fókuszában is ez áll. Idén 13 hibrid kukoricát ajánlanak a termelőknek, a FAO 220-astól a FAO 490-esig terjedő érési tartományban. A köztermesztésre ajánlott öt szójájuk érésideje az igen koraitól a középérésűig terjed. A szója vetőmagját továbbra is oltják és csávázzák Szegeden, ha a termelő úgy kéri. Napraforgóból CL és CLP hibrideket ajánlanak, főleg a korai és a középkorai éréscsoportból. A szegediek cirokkínálata nemcsak széles, hanem igen látványos is. Vetőmagvaik szintén elérhetőek natúr változatban és csávázva, vagy Concep III. kezeléssel.
Az idei fajtabemutatót Kiszombortól dél-nyugatra, közvetlenül a szerb határ mellett állították be. Nagy Zoltán, az intézet kukoricanemesítési osztályának vezetője fontos szakmai tudnivalókat osztott meg a kilátogatókkal. Az idei tapasztalatok nem sokat érnek, ha nem vesszük figyelembe a múlt év történelmi szárazságát. A tavalyi év úgy vonult be a nómenkaltúrába, mint a nagy szárazság éve, amihez képest 2023 csak a szerény „száraz év” jelzőt kaphatja. Ez is elsősorban az ország délkeleti részére érvényes, mert a szegediek, a táplánszentkereszti állomásuk révén, a Nyugat-Dunántúlon is érdekeltek. Az ország időjárásilag idén is kettészakadt, bár a téli csapadék mindkét helyen elfogadható volt: decemberben, januárban és februárban egyformán nagyjából 150 millimétert kaptak. Azt követően már másként alakult a helyzet. Makó térségében januártól augusztus végéig 350 milliméter csapadék hullott, amiből a tenyészidőszakra, tehát április és augusztus közé 250 milliméter jutott. Ez gyenge közepes átlagának számít, bár jóval több volt, mint tavaly, amikor ugyanebben az időszakban 80 milliméter csapadékot mérték. A talaj vízhiánya idén is érzékelhető, erre jött júliusban és augusztusban az irgalmatlan nagy hőség. Vagyis hiába kaptak előbb 70, majd 90 millimétert, a kánikulában mind pillanatok alatt elpárolgott. Táplánszentkereszten viszont 700 milliméter hullott január és augusztus között, a kiszombori kétszerese, és abból több mint 500 milliméter tenyészidőszakban. Ráadásul Vas vármegyében elenyésző volt a hőségnapok száma. Az idei kiszombori kísérletben 4-6 tonnás hektáronkénti átlagot mutattak a hibridek. Ez azt jelenti, hogy az üzemek 1 tonnával kevesebbre, tehát 3-5 tonnára számíthatnak. Ennél is rosszabb a helyzet a Homokhátságon és az Alföld délkeleti részén, ott még gyengébb kukoricatermésre számíthatunk. Makó körzetében 3-4 tonnát sikerült betakarítani tavaly, ami méltatlanul kevés. Csakhogy ennél is nagyobb gond volt a gázolaj drágulása, a betakarítás után pedig az aflatoxin-fertőzés. Sőt, a gomba miatt sokan inkább kint hagyták a kukoricát, a termés gyengesége miatt be sem indították a kombájnokat. Így tekintve a két év hozamait, 2022-ben sokaknak nullára sikeredett, az idei 5 tonnás hektáronkénti kukoricatermés pedig önmagában nem hoz nyereséget, az csakis veszteséget jelent a gazdáknak. Korábban 6 tonna körüli hozam nullázta a termelés költségét, most 8 tonnánál kezdődik a kukorica megtérülése. Amikor a búza tonnánkénti ára 65 ezer forint – mint most -, akkor általában 10-15 ezer forinttal kevesebbet adnak a kukoricáért. Így most is ráfizetés várható. Az április végi vetések szeptember első hetére teljesen beértek, a magvak nedvességtartalma 14 százalékra csökkent. Arra számítanak, hogy a FAO 300-sok szeptember 20-ára érik el ezt a szemnedvesség-tartalmat, a FAO 400-soknál pedig október első hetére. Mindebből következik, hogy 2023 őszén nagy valószínűséggel nem kell szárítani a kukoricát – természetesen, ez a Délkelet - Alföldre érvényes. Ugyanakkor a Dunántúlon, tehát Táplánszentkereszten a fenológiai fejlettség egy hónappal le van maradva Kiszomborhoz képest. Ott minden tenyészidőszak hibrid kukoricája később érik. Akik etanol üzemnek értékesítik a kukoricájukat, azoknak biztosan nem kell szárítaniuk, de előfordulhat – ilyenről is hallottunk – hogy lesz, aki nem vágja le a kukoricát, hanem lábon szárítja. Ez valóban olcsóbb, de rendkívül nagy a gombafertőzés kockázata. A tavalyi aflatoxin-fertőzés a száraz forróság miatt alakulhatott ki, a gombafaj szereti a 35 foknál melegebbet. A fuzárium viszont a csapadékos időt kedveli, és tavaly szeptemberben több mint 100 milliméter esett, a kukoricának már megkésve, de a kórokozónak kedvezve. Idén még nem öltött kritikus méretet a fertőzés, de helyenként, foltokban találkozni aflatoxinos kukoricával. A szakemberek szerint járvány egyelőre nem fenyeget, bár valamiféle meglepetés még érhet minket. A szegedi kukoricahibridek közül Nagy Zoltán a Saroltát emelte ki. Határainkon kívül is közkedvelt, és nagy előnye, hogy kevés benne a toxin. A GKT 288-at általában keleti piacokon forgalmazzák, a GKT 376-os pedig egy zöld száron érő, mégis jó vízleadó hibrid. A Bajnok 10 tonna feletti átlaghozammal hívja fel magára a figyelmet, csövein 18-20 szemsor van. Ahol fenyércirok-, muhar- vagy kakaslábfű-fertőzés tapasztalható, oda a Kenéz Duót ajánlják, silótermesztésre pedig a GK Lehelt javasolják.
Forrás:
Avar László
Magyar Mezőgazdaság 2023. szeptember 20.