A szegedi Gabonakutató törekvése, hogy a tömegtakarmányként hasznosítható növényeit átfogó vizsgálatnak vesse alá, melyből olyan adatokat nyerhet, amelyek a modern állattenyésztés, takarmányozás nyelvén is érthetőek. Ilyen vizsgálatra került sor a GK Erika fajtájú mohar esetében is, melynek eredményeit most közreadjuk.
A mohar termesztésénél két célkitűzés szerepelhet, vagy magjáért, vagy szálastakarmányként történhet a termesztése. A növény általában késő tavasztól (május közepétől) nyár közepéig (július vége) vethető. Talajadottságokra nem érzékeny, szívós növény, vetőmagnormájának és a vetőmag árának köszönhetően alacsony fajlagos vetőmag inputköltségek jellemzik. (A GK Erika fajtájú mohar esetében a vetésnorma 25 kg/ha.) Tömegtakarmányként való termesztésénél az idejében elvetett állományból 2 kaszálást is hasznosítani tudunk. A növény nagyon nagy előnye, hogy a vetést követő 55-65. napon már betakarítható szénának, szenázsnak, ill. zölden történő etetés céljára.
A vizsgálat során két különböző időben elvetett állományból vettünk mintát, amikor az állományok már kidobták a bugájukat. (1-2-3. kép) A teljes növényekből álló mintát 2-3 cm-es darabokra aprítottuk, majd 24 órán belül vizsgáló laboratóriumba szállítottuk hűtött körülmények között.
1.kép
2022. május 19-én vetett mohar 2022. július 25-én betakarítva
2.kép
2022. július 25-én vetett mohar 2022. szeptember 21-én betakarítva
3.kép
2022. július 25-én vetett mohar állomány 2022. szeptember 21-én
A Vitafort Zrt. dabasi, illetve az Agrofeed Kft. szalkszentmártoni laboratóriuma végezte a minták elemzését (mindkét labor 1-1 mintát kapott betakarításonként). A Vitafort Zrt. klasszikus kémiai analitikai módszerekkel vizsgálta a szenázs alapanyag tekintetében fontosnak tartott paramétereket. Az Agrofeed Kft. FOSS NIRS DS 2500 F készülékkel vette fel megfelelő előkészítés után a minták IR tartományban történő elnyelési/áteresztőképességi spektrumát, majd a spektrumot elektronikusan továbbította a Dairyland Laboratories (USA) részére, akik azt kielemezték, majd kész beltartalmi adatokat juttattak vissza. (Ez utóbbi vizsgálatok nagyon nagy előnye, hogy nagyon gyors közelítést tudnak adni olyan dinamikus paraméterekre is, amelyet egyébként csak rendkívül költséges és hosszadalmas etetési vizsgálatok során nyerhetnénk.)
A fontosabb vizsgálati eredményeket az 1. táblázatban közöljük, melyben szerepeltetjük a viszonyíthatóság céljából egy szenázsnak idén tavasszal betakarított rozs betakarításkori paramétereit is. A rozs adatait 100 %-nak véve indexáltuk a mohar jellemzőit:
1.táblázat
A nedvesen mért fajlagos zöldtömeg a moharnál mindkét vetésidőnél jelentősen elmarad a rozshoz képest, ez a lemaradás jelentősen csökken, ha a szárazanyag termésátlagot nézzük. (Gondoljunk bele: a rozs 221 nap alatt volt képes 1,64-1,70 kg szárazanyagot termelni, a mohar -korábbi vetés esetén- 3,5-szer kevesebb idő alatt ennek a felét szolgáltatta!) A mohar tehát egységnyi idő alatt jóval intenzívebb szárazanyag beépítésre képes, mint a rozs! A cukortartalom a moharnál alacsonyabb, mint a rozsnál. Jelentős a különbség a kétféle vetésidő között is. A mohar nyersfehérje tartalma megközelíti, illetve felülmúlja a rozsét, de oldhatósága gyengébb (Protein Sol.). Nyersrost tartalma és a neutrál detergens rost tartalma (NDF) meghaladja a rozsnál tapasztalt értékeket. Ez utóbbi összetevő emészthetősége (NDFD30) a mohar esetében magasabb mértékű. A két növény zsírsav összetétele eltér egymástól, a palmitin-, sztearin-, olajsav aránya markánsan magasabb a moharnál.
A 2. táblázatban az összes emészthető táplálóanyagot és energia értékeket közöljük:
Az összes emészthető táplálóanyag (TDN) 3 különböző becslési módszer szerint is 91-97 %-a rozs értékének. Mérsékelten alacsonyabb értéket észlelünk a laktációs (91-100% a rozshoz képest), a tömeggyarapodási (89-94 % a rozshoz képest), létfenntartó nettó energia vonatkozásában (93-96 % a rozshoz képest). A táblázatban a TDN és NE értékek minden esetben a szárazanyagra viszonyított adatok. Hangsúlyozzuk, hogy a mohar a mintavételkor 10-99 %-kal magasabb szárazanyag tartalmú termést produkált, mint a rozs. Ez fontos tény, ökonómiailag is kedvező megítélés alá helyezi a mohart, hiszen az állat nem szárazanyagot eszik, hanem nedvesség-tartalommal is rendelkező takarmányt.
Összegezve tapasztalatainkat: a mohar alkalmas zölden történő etetésre, szenázs és széna készítésére. Változatosabbá teheti a vetésszerkezetet, másodvetésként alkalmazva a termőföld jobb hasznosítását eredményezheti.
Vizsgálatunk semmilyen projekt-támogatásban nem részesült, azt a hazai mezőgazdasági termelők ismeretének bővítése céljából készítettük, remélve, hogy ezzel jövedelmezőségüket növelni tudják. Külön köszönetünket fejezzük ki az Agrofeed Kft.-nek, a Vitafort Zrt.-nek a gondos szakmai támogatásért és a laboratóriumi háttér biztosításáért, a GK táplánszentkereszti, vizsgálatban segédkező munkatársainak!
Garamszegi Tibor