A május 24-én, kedden megtartott plenáris ülés előadásaival megkezdődött a világ tritikále kutatóinak, vetőmagos szakembereinek és agrárközgazdászainak péntekig tartó szegedi találkozója. A 9. International Triticale Symposium mintegy 30 országból fogadta a tritikále iránt érdeklődő szakembereket. A délután folyamán a Genetikai, biotechnológiai és nemesítői szekció szakmai előadásai hangzottak el. A szünetekben az üvegházi előadóterem folyosóján elhelyezett poszterekis sok érdeklődőt vonzottak.
A szimpóziumról, a Kossuth Rádió Hajnaltáj műsorában (május 26, 5 óra 46 percnél) >>>
A Szeged TV május 27-i tudósítása a rendezvényről >>>
Hír a Szimpóziumról az FM honlapján >>>
Az MTI híradása a szimpóziumról, PDF-ben >>>
A Magyar Mezőgazdaság beharangozó cikke a szegedi tritikáklékról és a szimpóziumról >>>
A Magyar Mezőgazdaság értékelő cikke a Tritikále világkonferenciáról >>>
Magyar Mezőgazdaság, A 7 kérdése: biokenyér tritikáléból? >>>
Az AgroNapló online képes összeállítása a Tritikále Szimpóziumról >>>
Fábri Géza és művész társainak megynyitó előtti kobzos népzenei műsorát nagy tetszéssel fogadta a hallgqatóság
Az elnökségi asztalnál ülő szaktekintélyek (Dr. Andreas Börner, Dr. Geert Haesaert és Dr. Bóna Lajos) és a köszöntőt mondó Dr. Feldman Zsolt
A program szerinti szekciókban szerdán és csütörtökön is folytatódó munkát követően a konferencia résztvevői az utolsó napon szakmai kiránduláson, tenyészkerti szemlén és farm-látogatáson vettek részt. Érdekes és rendkívül hasznos színfoltja volt a napnak atöbb mint ötven fajtából álló, nemzetközi demonstrációs fajtasor megtekintése: azon kutatók, akik külföldről (Ausztráliától Lengyelországig) vetés előtt elküldték fajtáikat, a szegedi tenyészkertben szemrevételezve láthatják, hogy az itteni körülmények között hogyan fejlődtek és jelenleg milyen képet mutatnak nemesítvényeik.
Nemzetközi tritikále "fajtaparádé" a szegedi tenyészkertben
A tritikále feltörekvő, széles körben felhasználható gabonaféle, amely sokoldalúságánál fogva bizton számíthat a gazdálkodók kiemelt figyelmére. Mindenekelőtt a gyengébb talajok növénye, de pl. szemben az átlagos fajtákkal, a GK Szemes fajtánk kifejezetten meghálálja az intenzív viszonyokat. A tritikále őrlemény a kedvező rostösszetétel és a magas beltartalmi értékek miatt jól alkalmazható élelmiszeripari célokra is.
Tritikálés kenyerek bemutatója, kiegészítve a Gabonakutató lisztlaborítóriumában tritikále falhasználásával készült termékek kóstolójával
A teljes növény jól hasznosítható: akár zölden, keverékekben, akár szemesen – kiváló takarmány. A szegedi nemesítési programot a kilencvenes évek elején indította el Bóna Lajos, aki a szimpózium nemzetközi szervező bizottságának elnöke. Mára négy szegedi nemesítésű, több különleges agronómiai tulajdonságot hordozó, jelentős hozzáadott értékeket képviselő tritikále fajtánk (GK Maros, GK Szemes, GK Rege, GK Idus) van a köztermesztésben.
A látottak és hallottak alapján is érződött, hogya Szimpózium tudományos programja méltó az immár 92 éves intézetünk-, az itt dolgozók-, és Szeged város jó hírnevéhez.
A 9. International Triticale Symposium-mal kapcsolatban további információkat itt olvashat:www.triticale.hu
A szimpózium résztvevőinek egy csoportja