NÖVÉNYNEMESÍTŐK ÜNNEPE

   „A magyar növénynemesítő társadalom évről évre megünnepli és világ elé tárja eredményeit, a jó minőségű búzából készült jó kenyeret, nemes zöldséget, édes gyümölcsöt, nedűs bort, amelyeket asztalunkra álmodott. Illatos virágot, szellemet nyugtató cserjét és pázsitot teremt a kertünkbe, éltető levegőt, árnyat adó fákat ajándékoz parkjainkba, erdeinkbe. E jeles év tavaszán is a legméltóbb helyen, a Magyar Tudományos Akadémia székházában mutattuk meg az országnak nemes szándékunkat (Kertész Zoltán, 2000).”
   Több mint másfél évtized multán sem történt ez másként. A hagyományokhoz híven idén is az MTA budapesti székháza adott otthont a növénynemesítők évértékelő találkozójának. 

elnokseg.JPG

   A 2016 március 10-én, 22-ik alkalommal megtartott rendezvényt Weisz Ottó az MTA Növénynemesítési Tudományos Bizottság elnöke nyitotta meg. Mesterházy Ákos akadémikus a plenáris ülés levezető elnökeként üdvözölte a megjelenteket. Ezt követően Barna Balázs akadémikus, az MTA Agrártudományi Osztály elnökhelyettese és Szépe Ferenc az FM Mezőgazdasági Főosztályának vezetője mondta el köszöntőjét.

hallgatosag.JPG

   A plenáris ülés első előadójaként az Európai Vetőmag Szövetség munkatársa, Csörgő Szonja a növényi genetikai anyagokhoz való hozzáférés nemzetközi szabályozását vázolta fel, különös tekintettel a 2010-ben elfogadott és 2014-ben hatályba lépett Nagojai Jegyzőkönyvre és annak uniós rendeletére. A jegyzőkönyv első pillére a genetikai anyagok tekintetében fekteti le azt a minimumot, amit a nemzeti szabályozásnak tartalmaznia kell. A második pillér a genetikai anyagok felhasználásából származó haszon megosztásának módját rögzíti. A harmadik pillér pedig a nemzeti szabályoknak való megfelelés kereteit határozza meg.

   Kruppa József a kisvárdai Kruppa-Mag Kft. tulajdonos ügyvezetője a magánszektorban folytatott magyar növénynemesítés helyzetéről és eredményeiről adott tájékoztatót. Történeti visszatekintéséből megtudhattuk, hogy az egyes uradalmakban megindult magán növénynemesítői munka az 1900-as évek elejétől datálható, 1944-ben már 7 állami és 36 magáncég foglalkozott nemesítéssel. Ebben az időszakban a tájfajták begyűjtése, értékelése, szelekciós nemesítése és honosítása terén értek el olyan kimagasló eredményeket, melynek köszönhetően a magyar növénynemesítés a világ élvonalába került. A szocializmusban a magán nemesítést megszüntették, és az állami növénynemesítést fejlesztették, melyet többször is átszerveztek. A magán növénynemesítés újbóli fellendülése a rendszerváltás után indult meg.
   A magánnemesítés eredményeit jól lehet érzékeltetni a 2015-ben Nemzeti Fajtajegyzékben szereplő fajták számával és azon belül a magán fajták számával és az összes fajtához viszonyított részarányával. Ebben az összevetésben a kertészeti fajták viszik a prímet, e növénycsoportban a 423 magánfajta 21,3 %-os részarányt képvisel. Az összes növényfaj 3640 fajtájából 535 magán nemesítésű, amely 14,7 %-nak felel meg.
   Sok jel mutat arra, hogy a termőföld mellet már a közeljövőben a víz és az élelem is könnyen nemzetbiztonsági kérdéssé válhat. Az élelmiszertermelésnek, így ezen belül a versenyképes növénytermesztésünknek hosszabb távon elengedhetetlen feltétele a hazai biológiai alapok (faja, vetőmag) egyre nagyobb arányú használata. Ehhez egyre növekvő arányban járulnak hozzá a magyarországi magánszféra növénynemesítői is.

eloadok.jpg

   A Bólyi Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Rt. képviseletében Dr. Balikó Sándor a „Fehérjenövények magyarországi termeléséről, helyzetéről és eredményeiről – tekintettel az importfüggőségünkre” címmel adott tájékoztatót. Részletesebben a legfontosabb fehérjenövényünk, a szója termesztésének hazai helyzetét vette alapos szakmai elemzés alá. Mérföldkőnek nevezte a szója vetésterületének elmúlt évi ugrásszerű növekedését, ugyanis az azt megelőző öt év 38 558 hektáros átlagához képest megduplázódó termőterület megközelítette a 80 ezer hektárt. A fehérjenövények termesztési ösztönzésére bevezetett évi több mint 8 milliárd forintos támogatás élénk gazdálkodói érdeklődést keltett. A szójadara importunk adatait nézve azonban azt is érzékelhetjük, hogy a 2015-ben Magyarországon termett 145 ezer tonna szójabab még így is csak a hazai igények 20 százalékát fedezi. Ugyanakkor a szaktárca célkitűzése az, hogy 2020-ra az állatállomány takarmányozásához szükséges szója több mint fele hazai termésből származzon. E nagy ívű elképzelés megvalósulásához az előadó számítása szerint a jelenlegi terület megduplázása szükséges, méghozzá 2,5-3 tonna közötti hektáronkénti hozamokkal.
   A 2015-ös év sok-sok termelői tapasztalattal gazdagította e növény termesztésének eddigi ismereteit. Az 1,85 t/ha-os átlaghozam alacsony hatékonyságú termelésre utal, egyben felhívja a figyelmet a siker érdekében alkalmazandó szakmai fogásokra, elengedhetetlen tennivalókra is. Így például erősíteni kellene a piaci alapú együttműködés szándékát, majd annak megvalósulását a termelők, a termelést szervezők és a feldolgozók között.
   A szaktudás, az újra, az innovációra való fogékonyság sem mellőzhető. A hazai szójatermesztők és feldolgozók elemi gazdasági érdeke, hogy idővel a GMO mentes alapanyag beszállítói státuszukat meghaladva a feldolgozott, magasabb hozzáadott értékű termékek, végső soron GMO mentes élelmiszerek általuk kerüljenek a magyar fogyasztók asztalára.

egyebek.jpg

 A plenáris ülést Bóna Lajos, a Növénynemesítők Egyesületének elnöke a 2015-ben kitüntetett növénynemesítők méltatásával, valamint az elmúlt évben elhunyt nemesítőkről tartott megemlékezésével zárta.
   A résztvevők a szekcióüléseken értékes előadásokat hallhattak a nemesítés során alkalmazott biotechnológiai módszerekről, a kertészeti növények, valamint a szántóföldi növények kutatásáról és nemesítéséről, illetve a biotikus és abiotikus stressz-rezisztencia kutatásokról.
   Az idei konferencián 4 plenáris és 24 szekció előadáson, valamint 64 tudományos poszteren keresztül számoltak be a magyar nemesítők legfrissebb kutatási eredményeikről. A rendezvényen megközelítőleg 200 szakember jelent meg, akik megismerhették a magyar növénynemesítés legújabb eredményeit és produktumait. Az előadásokat és a poszter-bemutatót élénk, interaktív vita követte.

   A szervezők (MTA Növénynemesítési Bizottsága, Magyar Növénynemesítők Egyesülete) a Növénynemesítési Tudományos Napon elhangzott szekció-előadások és a kiállított poszterek egy-egy oldalas összefoglalóit tartalmazó 127 oldalas kiadványt jelentettek meg, amely mind a nemesítés, mind a vetőmag és szaporítóanyag területen tevékenykedő szakemberek számára hasznos információkat tartalmaz.