Kukorica agrotechnika

A május 12-ei és május 19-ei vetésű kísérletekben a hibridek virágzása már július elejére tolódott, amikor két hőhullám is elérte az országot, és közrejátszott az alacsonyabb termés realizálásában.

kukorica-agrotechnika-1.jpg

kukorica-agrotechnika-2.jpg

A szuperkorai hibridek a korán lekerülő borsó és árpa után június közepén vetve még szemesként betakaríthatóak. A július első napjaiban vetett FAO 100-as és FAO 200-as hibridek már csak silóként hasznosíthatók. Júliusi vetés esetén biztonságosan silózhatók még az őszi fagyok előtt, és kiemelkedő terméssel segíthetik az állattartó gazdaságok takarmánybázisát. A magas csőaránynak köszönhetően kiváló silóminőség érhető el.

A másodvetésnél azonban fel kell hívni a figyelmet, hogy csak olyan területekre ajánlható biztonsággal, ahol a június végi és július eleji száraz körülmények között kelesztő, illetve a későbbiek során a fejlődést serkentő öntözéssel lehet segíteni az intenzív növekedést.

A virágzás a július elejei vetés esetén augusztus közepére, illetve második felére esett, és érésidőtől függően kitolódott augusztus végére. A 2015-ös időjárási viszonyok között 4-5 nappal előrébb tolódott 2014-hez képest. 

kuk-agrotechn-3.jpg

 

FAO 300 - FAO 400

A FAO 300-as és FAO 400-as hibridek termését 2015-ben is nagymértékben befolyásolta, hogy a vetésidőtől függően mikorra esett a virágzásuk. A kiemelkedő termést hozó április 21-i vetésnél még július elején levirágzott az állomány. Későbbi vetésidőpontoknál, az egyre jobban július közepe felé tolódó virágzás miatt mind a hónap közepén érkező, mind az augusztus első felében tomboló hőhullámok jelentős visszaesést eredményeztek a termésben. A vetés idejének kitolódásával a betakarításkori (szeptember 21.) szemnedvesség is egyre magasabb értékeket mutat. A FAO 300-as és FAO 400-as hibrideket tehát érdemesebb inkább korábban vagy az optimális április 20-a körüli időben elvetni a kiemelkedő termés és betakarításkori alacsony szemnedvesség érdekében.

kuk-agrotechn-4.jpg

 A tőszámkísérletek adatait elemezve elmondhatjuk, hogy nincs igazán új a nap alatt, a vízellátottság határozza meg, hogy kevesebb vagy nagyobb tőszámmal vessünk. A kísérletek helyszínén a 2014-es szezonban az áprilistól augusztusig tartó időszakban 426 mm csapadék hullott, míg 2015-ben 205 mm. Ez a termésszinteken is meglátszott. A FAO 100-as és FAO 200-as hibridek mindkét évben magasabb termést hoztak nagyobb tőszámon, azaz jól reagáltak a sűrítésre. A FAO 300-as és FAO 400-as hibridjeink kedvező körülmények között magasabb tőszámon jelezték a bennük rejlő terméspotenciált, azonban a 70 000 tő/ha körüli norma tartása hozza a legkiegyensúlyozottabb termést. A kiváló vízhasznosítást jól jellemzi, hogy a 2015-ös hőhullámokkal és csapadékhiánnyal járó nyár ellenére sem esett vissza a termőképesség nagyobb tőszámon. 

kuk-agrotechn-5.jpg

 

SILÓKUKORICA BELTARTALOM

A gazdaságos állatitermék-előállítás csak jó minőségű, könnyen emészthető és jól hasznosuló takarmányok etetésével valósítható meg. Kettőshasznosítású és siló hibridjeink mind kedvező csapadékellátottságú körülmények között (2014.), mind szárazsággal járó hőhullámokkal terhelt körülmények között (2015.) is kiváló siló paraméterekkel rendelkeznek. A szilázs minőség stabilitását jelzi a következetesen magas csőarány és az egységnyi szárazanyagra vonatkoztatott összes energiatartalom magas szintje. A hektáronkénti összes energia kedvező körülmények közt jóval meghaladja a 400 GJ-t, még a 2015-ös szezonban is elérte a 350 GJ-t.

kuk-agrotechn-6.jpg