2017. 01. 20. AZ ALKALMAZKODÁS SZEGEDI PÉLDÁI
A tavalyi év is ékes bizonyítéka annak, hogy minden esztendőben más időjárási tényezőkkel szembesülünk. Vannak száraz, forró nyarú (2012), és vannak csapadékos évek, amikor a belvizekkel kell megküzdenünk. 2016. nagyon kedvező évként marad meg emlékezetünkben.
A tavalyi év is ékes bizonyítéka annak, hogy minden esztendőben más időjárási tényezőkkel szembesülünk. Vannak száraz, forró nyarú (2012), és vannak csapadékos évek, amikor a belvizekkel kell megküzdenünk. 2016. nagyon kedvező évként marad meg emlékezetünkben. Ez az a ritka eset, amikor búzából, kukoricából és napraforgóból rekordterméseket takaríthattunk be.
A 2016-os termés bizonyság arra, hogy Magyarországon a kukoricatermesztés technológiája magas szintet ért el. A gazdák nagyon sokat fektetnek az input anyagokba. Gondosan kiszámított tápanyag utánpótlást valósítanak meg, a növényvédelemben korszerű kémiát alkalmaznak, mindehhez a legmodernebb technikát használják. A precíziós gazdálkodással pedig a befektetés maximális hatékonyságát érik el. Azért azt se feledjük, hogy a terméseredmények elengedhetetlen eleme a biológiai háttér, a termesztésben felhasznált hibridek használati értéke.
A kísérleti és üzemi adatok 13-15 t/ha táblaszintű termés eredményei egyaránt bizonyítják, hogy a választott hibridjeink genetikai termőképessége nagy. Úgy látszik, hogy ez a termőképesség fokozható, mert az USA-ban már 33 tonna termést is mértek. A mi szempontunkból az a legfontosabb, hogy a saját földünkön mennyit tudunk hasznosítani a kukorica genetikai termőképességéből és annak milyen ára van?
A klímaváltozás egyértelműen a szeszélyesen változó időjárást hozza magával. Ha néhány évre visszapillantunk és az országos terméseket egymáshoz viszonyítjuk, kimondhatjuk, a kedvező években a jelenleg alkalmazott agrotechnikával és biológiai alappal 7-8 t/ha termés elérhető, aszályos években azonban a termés a felére esik vissza. A termés visszaesésében korábban többnyire a csapadék hiányát, vagy annak kedvezőtlen eloszlását okoltuk, mígnem 2012-ben megtapasztalhattuk, hogy a szélsőségesen magas hőmérséklet nagyobb tragédiát jelent, mint a csapadékszegénység. Új fogalmakat tanultunk meg, a hőség- és forró napokét. A hőségnapok a 30-35 °C közötti, a forró napok a 35 °C feletti napi maximum hőmérsékletet jelentik.
Az Agrofórum szaklap 2017/1. számában megjelent cikk teljes terjedelmében, PDF formátumban itt olvasható.
Különböző vetésidejű növények fejlettsége. Fotó. Kardos Róbert, 2014. május.29.