Rólunk írták

2018.03.21. Érdemes szóját termeszteni!


Ökonómiai vizsgálatoktól a tápanyag ellátásig

 

 

2017-ben Magyarország szántóterületének közel háromnegyedét olyan növények foglalják el, melyek termésének jelentős része külpiacokra kényszerül – feldolgozatlanul, alacsony hozzáadott értékkel. A szójatermesztés a szántóterület 2 %-át (kerekítés nélkül 1,7 %-át!) adja csupán (1. ábra).

1-abra.png 

A hazai szójatermesztés a belföldi igények töredékét képes csak fedezni. Van termőföldünk, van a termőföldünk használatával kielégíthető, saját igényünk – miért nem tud e két dolog egymásra találni? Miért kell külföldről beszereznünk azt, ami itthon is megtermelhető? A szója termesztése manapság támogatásban, célzott támogatásban is részesül, ennek ellenére nem tud elmozdulni a 60-70 ezer ha-os vetésterületi szintről…

 


Jó előre számoljunk utána

 

A helyes termelői gyakorlat az lenne, hogy kiválasztjuk a termesztési adottságokhoz illő növények körét, majd gazdasági-gazdaságossági számításokat követően pontosan kijelöljük a termesztendő növénykultúrát. Ehhez szeretnénk segítséget adni, tárgyilagosan bemutatva a szójatermesztés ökonómiai tapasztalatait a 2010-2015. évekre vonatkozóan, az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai alapján (1. táblázat).

 

1-tabl.png 

A táblázatban a szójatermesztés és a kukoricatermesztés ágazati eredménye látható 6 egymás utáni évben, termelési szintenként elkülönülten kimutatva. A termelők egyes termelési szintbe történő besorolása az adott növénynél elért termésátlaguk alapján történt. Az adatok átfogják a hazai teljes termesztői - termesztési kört, tehát mérvadóak, tárgyilagosak.

A számok azt jelzik, hogy az alacsony termelési színvonalú csoportban a 6 évből 3 évben volt nyereségesebb a szója termesztése, mint a kukoricáé. A közepes termelési színvonalon 6 évből 4 évben volt nagyobb eredmény a szója esetében, mint a kukoricánál. A magas színvonalon termelők körében a 6 évből 3 évben bizonyult eredményesebbnek a szója a kukoricánál.

Az eredményesség vizsgálatakor számolnunk kell olyan tételekkel is, amelyet a könyvelés „nem lát”: a vizsgált évek alatt bizonyos támogatások elnyeréséhez (AKG) meghatározott növényeket – mint pl. szóját – vetni kellett, az így megkapott támogatás viszont az összes növénytermesztési ágazatra szétosztásra került.  A könyvelés – mert az előbbi adatokat innen nyerték – szintén „nem láthat” olyan hatásokat, mint pl. a szója-elővetemény hatása. Nyilvánvalóan ez a szóját követő kultúra ágazati eredményét fogja kedvezően befolyásolni.

Az ökonómiai vizsgálat a 2010-2015. évekre terjedt ki, tehát a 6 évből csak az időszak egyetlen, utolsó éve az, amelyben a szójára vonatkozó támogatási rendszer - kisebb változásokkal - ugyanaz, mint a jelenlegi, illetve a 2018-2019. évre tervezhető. Ebben, a 2015. évtől alkalmazott támogatási rendszerben a szója jelentős, célzott támogatásban is részesül (szemes fehérjetakarmány növény támogatás), az ezt megelőző években a szója mostaninál gyengébb támogatási pozíciója ellenére is kedvező eredményességet tudott elérni a legnagyobb területen termesztett kukoricával összehasonlítva.  Bár a 2016-2017. évekről pontos adatokkal még nem rendelkezünk, a szójára nézve kedvező támogatási rendszernek köszönhetően e növény eredményességének még markánsabb javulása várható. A célzott támogatás értéke a 2015. évi szója vetésterületre 57600 Ft/ha, a 2016. évire 64700 Ft/ha volt, a 2017. évire előreláthatólag 52-53000 Ft/ha lesz.

A 2015-2017. években a szójatermesztést a zöldítésbe is beszámították 0,7-es szorzóval, így pl. 1 ha szója termesztésével 2,3 ha zöldítéses másodvetést lehetett mellőzni. (A zöldítés betartásának a másodvetés a legkedveltebb eszköze, szorzója 0,3.) Ez a 2,3 ha másodvetés – szerény számítások alapján is – legalább 15000 Ft költséget jelent, melyet a szója spóroltatott meg termelőjével!

 


Zöldítés nélkül is nyereséges

 

A 2018. évtől a szójatermesztés nem lesz beszámítható a zöldítésbe, csak akkor, ha növényvédő szer alkalmazását mellőzve termelik. A növényvédő szer felhasználása nélkül való szójatermesztés a konvencionális termesztésben a gyomok elleni küzdelem miatt szinte lehetetlen, ezért a szóját termesztők túlnyomó része nem tudja majd e növényt a zöldítésbe beszámítani. A szemes fehérjetakarmány növény támogatás ellenben továbbra is jár, akkor is, ha a szója termesztése során növényvédő szereket használnak!

A 2017. évben szója termesztésével foglalkozó partnereink közül néhánytól részletes önköltség számítást kértünk. A termelőink a költségeket sokféleképpen, de teljes körűen igyekeztek megadni. Volt, aki e növény termesztését gépi bérmunka igénybevételével, volt, aki saját munkaeszközökkel oldotta meg. Volt, aki fizetett bérleti díjat, volt, aki saját földön gazdálkodott. Így az önköltségben meghatározott költségcsoportok is változatosak, eltérő tartalmúak voltak. Egyeseknél külön nevesítettek bérköltséget, amortizációs költséget, üzemanyag felhasználást, általános költséget, stb. Éppen ezért a költségadatokat igyekeztünk közös nevezőre hozni. A jól elkülöníthető költségeket külön-külön oszlopokban szerepeltettük, az összes ezen kívüli költségcsoportot a „gépköltség+egyéb” rovatba helyeztük. A partnerek pontos megnevezése helyett csupán a megyét jelöltük. Adatokat 14 szóját termelő gazdaság adott, együttes szójaterületük 1493 ha volt. Bevétel oldalon a megtermelt szójabab 110 Ft/kg egységáron számított értékével, valamint a becsült 54000 Ft/ha szemes fehérje takarmánynövény többlettámogatással számoltunk. Nem vettük figyelembe sem a terület alapú támogatást, sem a zöldítéssel kapcsolatos támogatást. A nyereséget a bevétel és az összes költség különbözetéből nyertük. (2. táblázat)

Az értékelésből megállapítható, hogy az adatot szolgáltató szójatermelők között a szója senkinél nem okozott veszteséget, sőt az átlagos nyereség hektáronként elérte a 130000 Ft-ot. Ennek a ténynek a tükrében szinte elbagatellizálható, hogy 2018-ban a szójatermesztés beszámít-e a zöldítésbe, vagy sem… a legtöbb esetben amúgy is nyereséges növény.

 2-tabl.png

 

 

Nem mindig papírforma

 

A költségek ismerete szükséges az ágazati eredmények kimutatásához. A költségcsoportok vizsgálatával fény derülhet arra is, hol vannak az eredményesség rejtett tartalékai. Egy olyan növénykultúrának, mint a kukorica, jól kidolgozott termesztéstechnológiája van, a termelők többsége ismeri, gyakorolja. Így természetes, hogy a magasabb hozamhoz, nagyobb input anyag költségek járulnak. Két költség csoportot, a növény védőszer költséget és műtrágyázási költséget hasonlítsuk össze a kukorica-szója viszonylatában a termelési színvonal szerint! A növényvédő szer ráfordítás esetében a trend mindkét növénynél hasonló. Magasabb termelési színvonal (magasabb termésátlag!) – magasabb költség (2. ábra).

2-abra.png

 

A műtrágyázási költségek vizsgálatakor a kukorica esetében „papírforma” szerinti az összefüggés (nagyobb termésátlag – magasabb műtrágyázási költség), szójánál ez a trend nem mutatkozik. A szójánál a legmagasabb műtrágyázási költség nem járt együtt a legmagasabb termésátlaggal (3. ábra).

3-abra.png

 

Sőt, a magas színvonalon, magas termésátlaggal szóját termesztők kevesebbet költöttek műtrágyázásra, mint gyengébb termésátlagokkal teljesítő társaik! Egyértelműen megállapítható, hogy a szója tápanyag ellátásával kapcsolatban a termelők többsége nem rendelkezik megfelelő ismerettel, segítségre szorul. A továbbiakban segítséget szeretnénk adni a gazdáknak, szeretnénk elgondolkodtatni őket egy 2017. évi szójakísérlet eredményeinek bemutatásával. (Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a későbbiekben tárgyalt kísérlet eredményei egy meghatározott termőhelyen, az ottani időjárási, agrotechnikai viszonyok között születtek, általános érvényű megállapítások kialakítására nem minden esetben alkalmasak.)

A kísérlet a Dörögdi Mező Kft. területén, a kft. eszközeivel, a Nitrogénművek Zrt. által készített tápanyag ellátási tervvel, a Zrt. biztosította műtrágyákkal, és a Gabonakutató Nonprofit Kft szójafajtáival valósult meg a Veszprém megyei Taliándörögd határában. A kísérletet egy homogén talajadottságú 6 ha-os táblarészletben állítottuk be. A 3. táblázat a terület talajvizsgálati adatait tartalmazza.

3-tabl.png

 

A terület egyenlő arányban ketté lett osztva, az egyik felén a Nitrogénművek Zrt. által biztosított műtrágyák lettek kijuttatva (a tervben előírt dózisokhoz képest némileg magasabb dózisokkal a kiszerelési adagok miatt- a táblázatban a tényleges dózisokat szerepeltetjük), a másik felén az üzem által egyébként szójában alkalmazott tápanyagellátás történt meg (4. táblázat).

4-tabl.png

2017. május 8-án vetettük el a kísérleti állományt úgy, hogy mindkét táblarészletbe mindegyik fajtánkból dupla gabona és kukorica sortávolságra is vetettünk közel fél-fél hektáros területeket. A gabona sortávolságú vetés gabona vetőgép 550 ezer mag/ha vetőmag mennyiséggel, a kukorica sortávolságú vetést kukorica vetőgép végezte 155 ezer mag/ha normával. (A kukorica vetőgéppel megfelelő elem híján ennyit tudtunk maximálisan kivetni. Ez a vetésnorma semmiféleképpen sem ajánlásnak, inkább provokációs kísérletnek fogjuk fel!) 

Az első adatokhoz a levélanalízis megtörténte után jutottunk. Az adatokat és a Bergman szerinti optimum-intervallumok figyelembevételével készített „színezett” értékelést a 5. táblázat mutatja.5-tabl.png

Az adatokból leolvasható, hogy a saját technológia esetében a N-ellátottság alacsony. A P-ellátottság mindkét területen megfelelő. A K-ellátottság semelyik technológiánál nem éri el a kívánt koncentrációt (2,5-3,7 %). (Kálium műtrágyát az állomány vetés előtt nem kapott!) A Bór ellátottsága közel a parcellák felében meghaladta az optimális értéket (25-60 mg/kg).  A kén ellátottság mindkét technológiánál a Bergmann által alkalmazott optimum zónától (4000-7500 mg/kg) jóval alacsonyabban helyezkedett el, de más kutatók (pl. Nathan, Mueller) alacsonyabb optimum intervallumába (2500-5000 mg/kg) egy adat kivételével már bőven belefért. A többi elem vonatkozásában jelentősen nagy eltérések az optimum zóna koncentráció értékeihez mérten nem voltak.

A betakarítást követően kialakuló hozamadatokat a levélanalízis adatokkal összevetve érdekes összefüggéseket kaptunk. A levélben mért nitrogén tartalommal párhuzamosan növekedett a termés (4. ábra).

4-abra.png

 

 

Hasonló összefüggést mutat a termésátlaggal a levelek kén tartalma is (5. ábra).

5-abra.png

 

 

A levelekben mért Bór mennyiségének növekedésével a termésátlagok csökkenő trendet rajzoltak ki (6. ábra).  

6-abra.png

 

 

A haszon genezise

 

A kísérleti állományt 2017. szeptember 29-én takarítottuk be. Az adatok igazolták a szójatermesztésnél (is) alkalmazható, gondosan elkészített, talajvizsgálaton alapuló tápanyag ellátási terv végrehajtásának jogosultságát. A 7. ábra mutatja a Genezis technológia szerint ellátott és a saját üzemi technológiával kezelt parcellák átlagos hektáronkénti hozamát. Az eltérés nagyon jelentős, 912 kg/ha terméstöbblet a Genezis technológia javára.

7-abra.png

 

 

Komoly különbséget tapasztaltunk a termés nyersfehérje tartalmában is. (8. ábra).

8-abra.png

 

 

A Genezis technológiánál a termés nyerszsír értéke némileg alatta maradt a saját üzemi technológiánál mért értéknek, mindössze 1 % eltérés adódott.

Az ezermagtömeg magasabb volt a Genezis technológiánál. A többi hozam-meghatározó terméselem (hüvelyszám, hüvelyenkénti magszám) között ez volt a legdominánsabb (9. ábra).

9-abra.png

Az előbbi összehasonlítások csak a műtrágyázási technológiák különbözőségére fokuszáltak, nem tettek különbséget a fajták és a sortávolságok tekintetében. Mindhárom fajtánál igaz volt, hogy a fajtán belül a dupla gabona sortávolságra vetett Genezis technológiás állomány volt képes a legnagyobb hozamra, ezt követte a kukorica sortávolságra vetett Genezis technológiás, utolsó előtti helyre került a dupla gabonás saját üzemi technológia, a sort pedig a saját üzemi technológia kukorica sortávolságú vetése zárta (10. ábra).

10-abra.png

 


Fajtája válogatja

 

A legnagyobb tápanyag reakciót az Aires fajtánál, a legkisebbet a Pannónia kincse fajtánál tapasztaltuk. A helyi viszonyoknak (időjárás, talaj, vetésidő, stb.) a Bahia fajta felelt meg a legjobban a termésátlagok szerint. A Pannónia kincse esetében meg kell említenünk, hogy a vetés ideje, ennek a középérésű fajtának az igényeit figyelembe véve, már kissé késői időpontra esett. A kísérletben a hozamra legmeghatározóbb terméselem ennél a fajtánál jóval elmaradt a nála egyébként elérhető 180-200 grammos értéktől, 121-151 gramm volt. Az a tény, hogy pl. a saját üzemi technológia esetében a Pannónia kincse fajtánál a dupla gabona sortávra vetett állomány és a kukorica sortávra vetett állomány közötti termés különbség hektáronként mindössze 50 kg volt, jelzi a Pannónia kincse fajta hallatlanul erőteljes kompenzációs képességét.

Ökonómiai vizsgálattal kezdtük, ökonómiai értékeléssel zárjuk. A Genezis-technológia anyagköltsége 56500 Ft, a saját üzemi technológia anyagköltsége 18000 Ft volt hektáronként. A Genezis technológia alkalmazásakor egy műtrágyaszórási művelettel több volt (+2500 Ft/ha). A Genezis technológia tehát 41000 Ft-tal volt drágább, mint a saját üzemi technológia. A 11. ábra mutatja azt az eredményt, ami a 41000 Ft/ha többletköltség levonása után megmaradt a saját üzemi technológiához mérten, 110 Ft/kg-os szójabab árral számolva. Fajtán belül az azonos sortávolságú állományok fajlagos hozamait hasonlítottuk egymáshoz.

11-abra.png

Hat esetből öt alkalommal a többletráfordítás megtérült. A többletkiadást levonva 1281 Ft-tól 142851 Ft-ig terjedő nyereségnövekedést eredményezett hektáronként ebben az öt esetben. (Egy középérésű fajta kukorica sortávolságú vetéseinél a Genezis technológia többletbefektetése nem térült meg a jelzett szójabab eladási ár szintjén.)

Van tehát komoly, kiaknázható tartalék a szójatermesztésben. A helyes tápanyagellátás ilyen tartalék. Alkalmazásával az egész szójaágazat eredményessége jelentősen javítható.

 


Tudásra alapozva

 

A Gabonakutató Nonprofit Kft. állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet. Közel 100 éve foglakozik nemesítéssel, agrotechnikai kutatásokkal, vetőmag előállítással és forgalmazással. A GK a magyar mezőgazdaság fontos tudásbázisa, így feladatának tartja a szakmai felvilágosítást, ismeretátadást. A szóját különösen nagy becsben tartjuk, termesztésével kapcsolatos ismereteinket, tapasztalatainkat előadásokon, rendezvényeken, cikkek formájában tárjuk a nagyközönség elé. Bátran javasoljuk minden szóját termeszteni szándékozó mezőgazdasági termelőnek, válassza a mi fajtáinkat, egészen biztosan talál választékunkból az igényeinek megfelelőt! Vásároljanak tőlünk! – Önök lesznek a végső haszonélvezői.

 

Gabonakutató Nonprofit Kft.

Garamszegi Tibor

Virágné Pintér Gabriella

 

A Magyar Mezőgazdaság szaklap 2018/12. számában megjelent cikk PDF formátumban itt olvasható.