Rólunk írták

2018.06.07. Országos kalászos- és repce fajtabemutató Batidán

Lesz-e újra kincset érő búzánk?

                                             

 

                                          Gabonakutató: jó irány a tritikálé, de sok a sürgető feladat kalászos fronton

 

Néhány évtizede még a magyar búzanemesítés és -termesztés mind minőségi, mind mennyiségi téren világhírű volt – ma csak kullogunk a világ vezető gabonásai mögött. Ennek több oka van a fémzárolt vetőmagok alacsony arányú használatától a homogén, nagy árumennyiségek – vagyis az integrációk – hiányáig. Ugyanakkor például a durumbúza- vagy a tritikálétermesztés előremutató irányt jelöl ki – hangzott el a Gabonakutató Kft. és a Hódagro Zrt. hódmezővásárhelyi bemutatónapján.

 

A cél olyan fajtanemesítési programok végig vitele, amelynek eredményeként mind az egységnyi területről betakarított termény mennyisége, mind annak minősége és tápértéke elősegíti a gazdák sikerét és a hazai gabonatermesztés előmenetelét – hangoztatta megnyitójában Szabó Lajos. A Hódagro Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint szomorú, de tudomásul kell venni, hogy a gabonapiacok nem fizetik meg a minőségi és ráfordításbeli különbséget a magyarországi takarmány és minőségi búza között, ezért érthető, hogy a gazdaságok elsősorban az előbbit részesítik előnyben a termesztési tervek készítésekor. Ugyanakkor „iszonyatosan jó” iránynak nevezte a Gabonakutatóval közös tritikálénemesítési törekvéseket. – Látszik is a táblákon ennek az iránynak a sikere: a zöldellő táblák, az óriási kalászok, a 14,5 százalékos fehérjetartalom, a jó emészthetőség ezt jelzi – mutatott rá. Hozzátette: érdemes megfontolni a takarmánybúza helyett a tritikálé és a rozs termesztését, hiszen előrehaladott kísérletek folynak az ezekből készült takarmányokkal mind a brojlercsirke-, mind a szarvasmarha-ágazatban.

Hogy mégis merre tart ma az egykor kincset érő, világhírű hazai búzatermesztés, azt Pótsa Zsófia (főtitkár, MGTSZ) vázolta fel a szakmai napon. Kiemelte: az évtized eleje óta csökkenő búza-termőterülettel szemben a durum vetésterülete nő, és megerősítette, hogy a malmi és javító búzával szemben a szekunder (takarmány-)búza iránti érdeklődést az is magyarázza, hogy a piac nem ösztönöz a minőségi termesztésre, csakhogy a helyzet fenyegető, mert ma már az orosz és ukrán konkurensbúzák sem rosszabbak a magyarnál. Hazánk piaci pozícióinak visszaesésében szerepe van annak, hogy hazánk nem tud produkálni nagy mennyiségű, egységes árualapot.

A szegedi Gabonakutató kiváló minőségű kalászos- és repcefajtáit idén is Virágné Pintér Gabriella mutatta be. A GK nagyszámú gazdapartnereinek azt javasolta: elsőként határozzák meg, milyen célpiacra kívánnak termelni, ehhez válasszanak fajtát a GK kínálatából, majd az ehhez illeszkedő agrotechnika révén jó eséllyel jövedelmezően tudnak termelni. A GK ajánlata komplex választ ad a takarmány- és minőségi búzát termelők dilemmáira: az új GK Arató és a GK Szilárd a mennyiségre törekvők, a javító GK Bakony és Békés, az Ígéret és a Futár a minőséget megcélzók búzája, míg az általános halmazban az új GK Bagó és a GK Berény szerepel. A három halmaz közös nyerő választása a GK Csillag: a tar kalászú, korai érésű, malmi minőséget nagy (7-9 tonnás) mennyiségben produkáló búza kiváló álló- és bokrosodási képességgel bír. A GK repcekínálatának nemzetközileg is híres hibridjei és fajtái közül Bácsi János a középésérű GK Csengét emelte ki: kimagasló és stabil termőképessége, átlag feletti télállósága mellett kiváló betegségtűréssel és magas olajtartalommal bír.

Kohout Zoltán



Az Agrárágazat szaklap 2018. júliusi Kalászos különszámában megjelent cikk PDF formátumban itt olvasható.

Az Agrár Unió 2018. június-júliusi számában megjelent cikk a batidai bemutatónkról PDF formátumban itt olvasható.

A Magyar Mezőgazdaság 2018.06.20-án megjelent számában a batidai bemutatónkról szóló cikk PDF formátumban itt olvasható.