2018.08. Alföldi kenyér, szőlő és bor - Kecskemét
Az immár több mint egy évtizede minden év augusztus második felében megtartott hagyományos kecskeméti „Alföldi
kenyér, szőlő és bor" rendezvény az idén is számos látogatót vonzott.
A szervezők, ahogy szinte minden évben, a következők voltak: a Magyar Növénynemesítők Egyesülete (MNE), a Gabonakutató Kft., a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Szőlészeti és Borászati Kutató Intézete (NAIK SzBKI), a kecskeméti Mathiász János Borrend, Kecskemét MJV Önkormányzata, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Növénynemesítési Tudományos Bizottsága és az MTA Szegedi Területi Bizottság Kertészeti Munkabizottsága. A kiváló szakmai előadásokat határon innen és túlról érkezett előadóknak köszönhettük, a színvonalas termékbemutatót a Gabonakutató Kft. és partnerei (hagyományos és különleges pékáruk), a NAIK SzBKI (étkezési szőlők kavalkádja), valamint alföldi (helyi és vajdasági) és erdélyi borrendek (természetesen borok) szervezésében élvezhették a látogatók. A rendezvényt támogatta az Agrárminisztérium, az MNE Alapítvány és a Szegedi Sütödék Kft.
Különleges kalászos genotípusok
Ács Péterné (Gabonakutató Kft., Szeged) az egészségmegőrző táplálkozás fontosságáról, a különböző különleges búzagenotípusok ebben betöltött szerepéről tartott előadást. Tény, hogy az elmúlt időben ugyan csökkent az egy főre eső kenyérfogyasztás, ugyanakkor egyre szélesebb lett – többek között formavilágában – a termékpaletta. Ezzel párhuzamosan viszont egyre több olyan fogyasztói – és ezen keresztül feldolgozóipari – elvárás jelent meg a kenyérrel szemben, ami a nemesítést is új kihívások elé állította. Fókuszba került a speciális beltartalmi mutatókkal bíró búzafajták nemesítése egészségmegőrző és funkcionális céllal, ill. fontos törekvés más, értékes beltartalmi tulajdonságokkal rendelkező gabonafajok, mint például a tritikálé vagy rozsbúza alkalmazása a humán táplálkozásban. Napjainkban téma az „ősgabonák” – többek között a tönköly – használata a nemesítésben. A tönköly faj rendkívül érdekes és értékes paraméterekkel rendelkezik, ennek következtében a hagyományos sütőipari felhasználásán túl akár speciális táplálkozási célú nemesítése is lehetséges.
A Mezőhír októberi számában megjelent cikk teljes terjedelmében itt olvasható.