Sikeres repcetermesztés- növekvő területeken
A friss állapotjelentések szerint, de az országot járva is szemmel látható a repce megnövekedett vetésterülete. Ilyenkor a virágzás idején ez különösen szembetűnő.
A repce jelentős területi növekedésen ment keresztül hazánkban is, a 2000-es évek elejének 100 ezer hektáros nagyságrendjéről ma már közel 300 ezer hektár a vetésterülete. Az utóbbi négy évben a növekedés még szembetűnőbb (1. táblázat). Köszönhető ez annak is, hogy az olajos növények ára évek óta kisebb ingadozásokat mutatott. A biztos értékesítési lehetőség és a korai árbevétel mellett jól beleilleszthető a hazai gabonatúlsúlyos vetésforgóba, hiszen kiváló elővetemény is. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a három legnagyobb területen termesztett olajos növény - a napraforgó, a repce és a szója - összesített vetésterülete már eléri az 1 millió hektárt. Ez még éppen az a szint, ami jól kezelhető, de nagyobb odafigyelést igényel a gazdálkodók részéről. A repcetermelőknek a zöldítés bevezetésével új kihívásokkal is meg kell küzdeniük, hiszen több keverék tartalmaz keresztesvirágú komponenst is. Így ahol a szomszédos területeken zöldítenek, a növényvédelem még nagyobb odafigyelést igényel.
Az őszi vetésű növények nagyon jó állapotban kerültek ki a télből, a repce alig több, mint 3000 hektáron pusztult ki. A nyugati, észak-nyugati megyékben a legjobb a helyzet. Az ország keleti és déli részén, Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megyékben jelentősebb a gyenge repcék aránya, ami egyértelműen a belvízzel borított területeknek köszönhető. Itt nem csak a kipusztulás okoz gondot, hanem elmaradtak, vagy megcsúsztak a fejtrágya kijuttatásával, valamint a növényvédelmi munkálatokkal. Ahol időben tudtak indulni, már a harmadik rovarölőszeres védekezésen is túl vannak. A képet még tovább árnyalja, hogy április közepén hirtelen jött a nagy meleg, ami gyorsan virágba borította az állományokat, valamivel csökkentve a bokrosodást. Mindezek mellet az állományok átlagos állapota jó, így mindenki joggal reménykedik a magas termésekben.
1. táblázat. Az őszi káposztarepce magyarországi vetésterülete és termésátlaga (Forrás: KSH)
Őszi káposztarepce |
2013-2014 |
2014-2015 |
2015-2016 |
2016-2017 |
Vetésterület (ezer ha) |
214 |
221 |
257 |
303 |
Termésátlag (t/ha) |
3,3 |
2,7 |
3,6 |
3,1 |
2. táblázat. Az őszi káposztarepce állapotminősítése, 2018. április 5-i állapot. (Forrás: VSZT)
Régió |
Vetésterület (ha) |
A vetésterület minőségi megoszlása (%) |
||
jó |
közepes |
gyenge |
||
Közép-Magyarország |
12 235 |
69 |
21 |
9 |
Közép-Dunántúl |
25 717 |
62 |
28 |
10 |
Nyugat-Dunántúl |
65 405 |
61 |
28 |
11 |
Dél-Dunántúl |
55 058 |
74 |
23 |
3 |
Észak-Magyarország |
37 815 |
52 |
26 |
22 |
Észak-Alföld |
35 877 |
69 |
18 |
13 |
Dél-Alföld |
57 529 |
58 |
33 |
9 |
Magyarország összesen |
289 636 |
67 |
25 |
8 |
A sikeres és gazdaságos repcetermesztés ma már egyértelműen magas szintű technológiát és kiváló genetikai alapok használatát igényli. A hibridrepcék nagyfokú elterjedése a köztermesztésben jelentős, több mint 40%-os termésszint-emelkedést és a termésbiztonság növekedését hozta magával. A hibridek terjedése alapot adott és együtt járt a technológia fejlődésével. A repce továbbra is az egyik legnagyobb odafigyelést igénylő kultúránk, pár nap késlekedés, a védekezés megcsúszása komoly bevétel kiesést okozhat.
A Gabonakutató két hibridrepcéje, a GK Csenge és a GK Réka kiváló választás az intenzív technológiákhoz, valamint választ adnak a változó környezet adta kihívásokra is. Télállóságuk és alkalmazkodóképességük miatt a gyengébb területeken gazdálkodóknak is jó alternatívát jelentenek. Mindkét hibrid gyors kezdeti fejlődésű, és az esetleges tőszám csökkenést is jól kompenzálják. Termőképességük intenzív technológia mellett nagyüzemben is meghaladja az 5 tonnát hektáronként, olajtartalmuk 46-48 %. Erukasav mentesek, glükozinolát tartalmuk mindössze 12-18 mikromol/g.
A GK Csenge középérésű hibrid, az átlagtól alacsonyabb, kiváló kompenzáló képességű, elsősorban intenzív technológia mellett ajánlott.
A GK Réka középérésű hibrid, termésstabilitása kiváló, a fontosabb repcebetegségekkel szemben, mint a fóma és a szklerotínia, kevésbé fogékony. Akár közepes termőhelyen és technológiával is sikeresen termeszthető.
1. ábra. A GK Csenge és a GK Réka hibridrepcék terméseredményei üzemi kísérletekben (t/ha)
Nemesítésünk versenyképességét jelzi, hogy egészen eltérő klimatikus, technológiai és földrajzi területeken is kiválóan szerepelnek hibridjeink. Az ukrajnai szállításaink évről-évre növekednek, az EU országai mellett egyre növekvő igény mutatkozik a Gabonakutató repcéire Iránban is.
Virágné Pintér Gabriella
Az Agro Napló 2018/06. számában megjelent cikk PDF formátumban itt olvasható.
Az Agrofórum 2018/07. havi számában megjelent cikk teljes terjedelmében PDF formátumban itt olvasható.