Szójatermesztés gyommentesen

A szójatermesztés helyzetéről, jövőbeni lehetőségeiről számos írás jelent meg az elmúlt egy évben. A korábbi 35-40 ezer hektáros területről 2015-ben a vetésterülete jóval 70 ezer hektár fölé emelkedett. Ezt nagymértékben segítették a SAPS támogatáson felül nyújtott plusztámogatások, amelyektől a termelők okkal remélték, hogy egy jól profitáló, versenyképes kultúra kerül be a vetésszerkezetbe. A tavalyi év eredményei viszont azt mutatják, hogy ez a jövedelem sok esetben jóval elmaradt az elvárthoz képest, sőt akár veszteséggel is számolni kellett. Ennek egyik oka az időjárás, amely nem igazán kedvezett a szójának az elmúlt esztendőben. A másik ok a nem kellő mértékben betartott termesztéstechnológiában keresendő. Szójában a technológia egyes elemeinek a termésre gyakorolt hatása talán nagyobb, mint a többi szántóföldi növény esetében. Ebben az írásban a gyomirtással kapcsolatos kérdésekre szeretnék kitérni, mert ez a technológiai lépés az egyik legkritikusabb pontja a termesztésnek.

 

 

Amikor a szója gyomirtását tervezzük, egy komplex rendszerben kell gondolkodnunk. Minden növényre igaz, de a szójára különösen, hogy a gyomirtás már a tábla kiválasztásával elkezdődik. Az első és egyik legfontosabb, hogy vegyük figyelembe az előveteményben használt herbicidek esetleges utóhatását a szójára. Amennyiben a gyomirtó szer leírása korlátozást ír elő, azt feltétlenül tartsuk is be. A táblakiválasztás másik szempontja annak gyomfertőzöttsége. Az évelő kétszikű gyomok, mint például a mezei acat, a szulákfélék a jelenlegi technológiákkal nem irthatók hatékonyan, ezért ilyen táblába ne vessünk szóját!

A szója gyomnövényei lényegében megegyeznek a „kapás” kultúrák gyomnövényeivel. Magról kelő egyszikűek közül a kakaslábfű, a muharfélék, egyes területeken a vadköles okozhat problémát. Az évelő egyszikűek csoportjából a legfontosabb a fenyércirok, amely a szójaterületek nagy részén előfordul. Az egyéves kétszikűek közül tipikus szója gyomok a disznóparéjfélék, a libatopfélék, a csattanó maszlag, a selyemmályva, a szerbtövis fajok, a szulákfélék, a keserűfű fajok, de talán a két legfontosabb a parlagfű és a fehér libatop, mivel viaszos leveleik nagymértékben megnehezítik a hatóanyagok minél nagyobb arányú felszívódását. Tulajdonképpen azt is mondhatjuk, hogy minden szójagyomirtási technológia gerincét a parlagfű és a fehér libatop elleni védelem kell, hogy adja.

 6303.jpg

A terület kiválasztása után a következő lépés a megfelelő gyomirtó szerek megválasztása, majd azok időben, megfelelő módon történő kijuttatása. Aki már régóta foglalkozik szójatermesztéssel az jól tudja, hogy hatékony gyomirtása gyakorlatilag elképzelhetetlen alapkezelés nélkül. Tény, hogy az alap gyomirtó szerek akkor működnek jól, ha időben megkapják a megfelelő mennyiségű bemosó csapadékot. Így a hatóanyagok a talaj felső néhány centiméteres rétegébe mosódnak a csírázó gyomok zónájába, és azok jelentős része már ki sem fog kelni. Egy jó alapgyomirtás megkönnyíti a későbbi állománykezelés jó időzítését, hiszen a később kelő, mélyről csírázó gyomok így egyszerre, egy időben fognak megjelenni. Gyakori érv az alapgyomirtás ellen, hogy amennyiben a kezelés után nem érkezik meg az eső, vagy kevés csapadék hullik, a preemergensen kipermetezett gyomirtó szer „ablakon kidobott pénz”. Pedig jó tudni, hogy az alap gyomirtó szerek hatóanyagai hetekig ott vannak a talaj felszínén, és a későbbi esőzések hatására is aktiválódnak. Lehet ugyan, hogy hatékonyságuk valamivel gyengébb lesz, de még mindig jobban járunk, mintha nem tettünk volna semmit. Vegyük figyelembe, hogy állománykezelésre jelenleg csupán három hatóanyag áll rendelkezésre (imazamox, bentazon, tifenszulfuron-metil), és a kijuttatható hatóanyagok mennyisége is korlátozott. Nem túlzás tehát kijelenteni, hogy az alapgyomirtás nagymértékben hozzájárul az állománykezelés sikeréhez.

A rendszerben való gondolkodás része az is, hogy a növényvédő szeres gyomirtási technológia megtervezésénél olyan készítményeket válasszunk, amelyek minél többféle hatóanyagot tartalmaznak. A választék ugyan elég szűkös, hiszen az alapgyomirtásra jelenleg hét hatóanyag engedélyezett, ráadásul több ugyan abba a hatóanyag-csoportba tartozik, továbbá a fentebb említett három állományban használható hatóanyagból is kettő azonos hatásmóddal bír.

 

Milyen lehetőségek adódnak ezek alapján? Az alapkezelésre az egyik megoldás lehet a dimetenamid-P hatóanyagot tartalmazó Spectrum® 720 EC, melyet a szója vetés után három napon belül érdemes kipermetezni. Javasolt dózisa 1,2 l/ha.

A másik megoldás a Wing®-P, amely a már említett dimetenamid-P mellett pendimetalint is tartalmaz. A két hatóanyag nagyon jól kiegészíti egymást, hiszen a dimetenamid-P a kakaslábfű és a muhar fajok mellett a disznóparéj félék ellen dolgozik, addig a pendimetalin a köles fajok és a libatop félék ellen erősebb. Külön említést érdemel a dimetenamid-P parlagfű elleni erős mellékhatása, mely nagymértékben támogatja a későbbi állománykezelés hatékonyságát.

Állománykezelésre egy új megoldás 2016-tól a Corum®, mely a szója gyomirtásában jól ismert imazamox és bentazon hatóanyagokat tartalmazza gyári kombinációban. A két hatóanyag önmagában is széles hatásspektrummal bír, eltérő hatásmódjuknak köszönhetően együtt alkalmazva őket gyorsabb és erősebb hatást biztosítanak még a legveszélyesebb gyomok, például a parlagfű vagy a fehér libatop ellen is. A hatékony gyomirtás érdekben a Corum 1,9 l/ha-os dózisát ki kell egészíteni a Dash® HC adjuváns 1,0 l/ha–os dózisával, ami megkönnyíti a hatóanyagok átjutását a gyomok viaszos levelein. A Corum® + Dash® HC kombináció alkalmazásának időpontja a gyomok 2–4 leveles állapota.

Amennyiben a terület évelő fenyércirokkal is fertőzött, szükség lehet egy célzott kezelésre is e gyomnövény ellen. Erre a célra kitűnő választás a Focus® Ultra, amelynek dózisa 3,0–4,0 l/ha. A kezelést akkor végezzük el, amikor az évelő fenyércirok hajtásai elérik a 20–25 cm-es fejlettséget.

Mindezek alapján elmondható, hogy a szója gyomirtása rendkívül nagy körültekintést és odafigyelést igényel. A tábla kiválasztása, a minél több hatóanyagra alapozott növényvédő szeres gyomirtás és amennyiben lehetőség van rá a mechanikai védekezés (sorköz kultivátorozás) együttesen biztosítják a gyommentes szójaállományt.

 

Molnár Szabolcs

Termékmenedzser

BASF Hungária Kft.

basf-logo-hu-cmyk-dark-green.jpg

 

® = a BASF SE bejegyzett márkaneve

© BASF Hungária Kft. Agrodivízió, 2016

A növényvédő szereket biztonságosan kell használni. Használat előtt mindig olvassa el a címkét és a használati útmutatót!