Változó idők, vetésidő változatok

A nyári csapadékösszeg mindkét évben jóval az átlag alatt volt. Ezzel szemben 2014. a korai tavaszias idő után átlagosnál jóval csapadékosabb nyarat hozott. A folyamatos őszi esőzések miatt a betakarítás is tolódott, mert sok esetben nem lehetett rámenni a kukoricatáblára vagy a szemnedvesség volt még kedvezőtlenül magas.

1. táblázat. Hőmérsékleti és csapadék viszonyok az elmúlt három évben a kukorica vetéstől az érésig Szeged térségében.

 

Havi középhőmérséklet °C

Hőség + forró napok száma *

Csapadék (mm)

Hónap

2012

2013

2014

2012

2013

2014

2012

2013

2014

Január-Március

 

 

 

     

59

192

89

Április

13,1

12,9

12,5

0

1 + 0

0

46

32

35

Május

17,0

17,2

15,9

5 + 0

3 + 0

3 + 0

58

100

139

Június

22,1

20,0

20,3

12 + 2

3 + 5

9 + 0

18

42

62

Július

24,4

22,4

22,0

9 + 11

16 + 2

12 + 0

43

25

152

Augusztus

24,3

23,1

20,9

14 + 9

11 + 8

8 + 0

8

26

38

   * Hőség nap: maximum hőmérséklet 30-35 °C között; forró nap: maximum hőmérséklet 35 °C fölött.

 
A változó körülményekhez alkalmazkodó vetésidő egy kézenfekvő agrotechnikai eleme az időjárási anomáliák kivédésének. Az elmúlt években a kukorica vetése egyre korábbra tolódott, illetve sok termelő tervezi április harmadik dekádjánál korábbra a vetést. A korábbi vetésnek kétségtelenül számos előnye lehet. Az előrébb tolódó virágzás esélyt ad a június végi, júliusi forróság okozta megtermékenyülési problémák elkerülésére, valamint korábbi betakaríthatóságot eredményez. Ugyanakkor a hűvösebb magágyban a csírázás lassabban indul meg, a kelés elhúzódhat, ezzel veszélyeknek téve ki a fiatal csíranövényeket.

A vetésidő megválasztásának azonban a talajhőmérsékleten kívül számos technikai illetve területfüggő oka lehet. Csapadékosabb tavasz esetén később lehet elkezdeni a talajmunkákat és a magágy készítést. Egy esetleges belvízállás miatt pedig a vetés egészen májusra is tolódhat.

A 2014-es korai tavasz és jó idő sokakat már március végén, április legelején kukoricavetésre csábított, ezért mi is beállítottuk az első kísérletet már március 31.-én. Ez után tíz napos, kéthetes közökkel április 11.-én, 25.-én és május 6. vetettük el legnépszerűbb, FAO100-FAO400-as érésidejű, hibridjeinket. A szuper korai (FAO100) és igen korai (FAO200) hibridekre specializáltan június közepén és július elején másodvetéseket is beállítottunk.

Az állomány kelése az április harmadik dekádja előtti vetés esetén majdnem elérte a két hetet (1. ábra). Április végi május eleji vetés esetén 11 nap alatt kelt ki az állomány.

A szuper korai FAO100-as hibridek, mint például a TK 175 és GKT 211, és az igen korai FAO200-as Sarolta, GKT 288 és GKT 270 hibridek jelenlegi felfutó pályáját erősíti, hogy akár megkésett vetések is tervezhetők használatukkal, valamint másodvetésben is alkalmazhatók. Ilyen körülmények között június közepi, július eleji vetés esetén átlagosan 5-7 nap alatt kizöldül a tábla.

01as.jpg

1. ábra. Vetéstől a kelésig eltelt napok száma különböző vetésidők esetén FAO100-400-as hibridek átlagában. A *-gal jelölt vetésidő kísérletekben csak FAO100-200-as hibridek szerepeltek. (Kiszombor, 2014.)

A nővirágzás időpontjában átlagosan 4-6 nap különbség volt a különböző vetésidők között (2. ábra). A leghamarabb, március utolsó napján elvetett kísérletben a FAO100-as hibridek már június 19.-én, a FAO200-300-as hibridek június utolsó hetében, míg a FAO400-as hibridek pedig július első hetében érték el az 50%-os nővirágzást. A virágzásbeli különbségek az egyes FAO csoportok között csökkentek a vetésidő későbbre tolásával, de a FAO100-as hibridek mindig jóval megelőzték hosszabb tenyészidejű társaikat. Április 25.-ei vetésnél a FAO200-as hibridek átlagosan 1 nappal korábban, június 8.-án virágzottak, mint a FAO300-asok, míg a FAO400-as éréscsoportban július 11-ére érte el a nővirágzás az 50%-ot.

 02is.jpg

2. ábra. Az 50%-os nővirágzás ideje különböző vetésidők esetén FAO100-400-as hibridek átlagában. A *-gal jelölt vetésidő kísérletekben csak FAO100-200-as hibridek szerepeltek. (Kiszombor, 2014.)

A másodvetésű szuper korai és igen korai hibridek június 12.-ei vetésnél augusztus első dekádjában, míg július 2.-ai vetésnél augusztus 20.-a után virágzottak.

A legfontosabb azonban mégiscsak az, hogy a vetés ideje hogyan befolyásolta a termés mennyiségét (3. ábra). A legmagasabb termésátlagokat az április 25.-ei és május 6.-ai vetéseknél mértük. A FAO csoportok között a FAO300-as hibridek, kissé megelőzve a FAO400-as érésűeket, végeztek az élen. A FAO100-as csoport versenytársaihoz képest kissé szerényebb termést hozott, míg a FAO200-as hibridek 1-2 tonnával lemaradva követték a FAO300-as mezőnyt.

03sf.jpg 

3. ábra. A szemtermés mennyiségének alakulása különböző vetésidők esetén az egyes FAO csoportokban. (Kiszombor, 2014.)

 
Az idei évben azonban, azon ritka alkalmakkor, amikor szeptember és október hónapokban rá lehetett menni a földekre kombájnnal, kulcskérdéssé lépett elő a szemnedvesség és a betakaríthatóság ideje. A legkorábbi, március 31.-i (4. ábra) és az április 11.-i (5. ábra) vetéseknél a FAO100-as hibridek már szeptember elején illetve közepén betakaríthatóak voltak. A FAO200 és FAO300-as hibridek szemnedvessége szeptember utolsó hetére, míg a FAO400-as hibrideké október első hetére csökkent 20% alá.

 04sg.jpg

4. ábra. A szemnedvesség alakulása március 31.-ei vetésnél a FAO100-400-as hibrideknél a betakarítás előtt. Betakarítás: október 7.. (Kiszombor, 2014.)

 05svg.jpg

5. ábra. A szemnedvesség alakulása április 11.-ei vetésnél a FAO100-400-as hibrideknél a betakarítás előtt. Betakarítás: október 7.. (Kiszombor, 2014.)

Az április 25.-i vetésnél (6. ábra) a FAO100-as hibridek szeptember végére, a FAO200-as éréscsoport október elejére a FAO300-asok október első hetére, míg a FAO400-as hibridek csak október második felére érték el a 20% alatti szemnedvességet.

06sfv.jpg 

6. ábra. A szemnedvesség alakulása április 25.-ei vetésnél a FAO100-400-as hibrideknél a betakarítás előtt. Betakarítás: október 19.. (Kiszombor, 2014.)

Az idei évben minden bizonnyal az járt a legrosszabbul, aki nem tudta kihasználni a korai tavasz nyújtotta előnyöket és valami oknál fogva májusi vetésre kényszerült. Kísérleteinkben a május 7.-én elvetett szuper korai hibridek is csak október legelejére, míg a FAO200-400-as hibridek csak október második felére illetve végére kerültek gazdaságosan betakarítható állapotba (7. ábra).

07sf.jpg

7. ábra. A szemnedvesség alakulása május 7.-ei vetésnél a FAO100-400-as hibrideknél a betakarítás előtt. Betakarítás: október 19.. (Kiszombor, 2014.)

A rövid tenyészidejű szuper korai FAO100-as és igen korai FAO200-as hibridek előnye, hogy másodvetésben is termeszthetők. A nyár eleji vetésnél a kelés nagyon gyors, 5 nap (1. ábra), a növények fejlődése intenzív, ezért kelesztő öntözésre, valamint a későbbi fejlődési stádiumok során a nyári csapadék hiány pótlására szükség lehet. Csak azoknak a termelőknek ajánlható nyugodt szívvel, akik felkészültek az öntözésre.

A 2014-es év viszont a júliusi csapadékbőséggel kedvezett a másodvetéseknek. Kísérleteinkben FAO100-as és FAO200-as hibrideket állítottunk be június közepi és július eleji vetéssel. Mindkét esetben igen magas volt a szemnedvesség még október végén is (8. ábra), ami a silóként való hasznosításnak kedvezett. Ennek ellenére, hogy szemtermés eredményeket is kapjunk, a június közepén vetett kísérletet végül szemesként takarítottuk be október 30.-án átlagosan 9,1 t/ha terméssel igaz igen magas 25% feletti szemnedvességgel (2. táblázat). A július másodikán vetett kísérletet lesilóztuk, aminek eredménye átlagosan 38,9 t/ha betakarított zöldtömeg lett.

08sf.jpg 
8. ábra. Másodvetésű kukorica hibridek szemnedvességének alakulása október folyamán a FAO100-as és FAO200-as éréscsoportban 2014.-ben.
 

2. táblázat. Másodvetésű szuperkorai és igen korai hibridek termés eredményei. (Kiszombor 2014.)

Vetés időpontja

Betakarítás:
október 30.

Éréscsoport

FAO100

FAO200

június 12.

szemtermés (t/ha)

8,8

9,4

szemnedvesség (%)

26,5

29,4

július 2.

zöldtömeg (t/ha)

39,9

37,8

nedvesség (%)

56,2

57,1

 

Az évről évre változó körülményekhez változatos vetésszerkezettel tudunk a legjobban alkalmazkodni. Ez nem csak a vetésidő jó megválasztását jelenti, amely egyes esetekben lehet kényszer is, hanem, hogy változatosabb érésidejű hibridekkel könnyebb a nem várt helyzeteket megoldani. A nagy terméspotenciálú hibridek vetését időzíthetjük korábbra, de minden esetben vegyük figyelembe, hogy a talaj, illetve a magágy mikortól éri el tartósan a 10°C-os hőmérsékletet. Kisebb termésveszteséget még ellensúlyozhat a korábbi betakarítás és alacsonyabb szemnedvesség jelentette előnyök. Megcsúszott vetés esetén későbbi betakarítással, esetleg szárítási költséggel kell számolnunk, ha a FAO300-as esetleg 400-as hibridekhez ragaszkodunk. Az idei csapadékos év tapasztalatai alapján a késő őszig lábon álló kukoricán a Fusarium fajok jelentős csőpenészt okozhatnak, ami mikotoxinok felhalmozódásához vezethet a takarmányban. További problémát jelenthet ilyenkor a jó minőségi magágy kialakítása, ha őszi vetés is szerepel a forgóban.

A rövid tenyészidejű hibridek termésátlaga ugyan alacsonyabb, de hamarabb betakaríthatóak és még magasabb kukorica árak mellett szárítás nélkül is értékesíthetőek. A korábbi betakarítás után pedig hamarabb elkezdődhetnek a talajmunkák az őszi vetések előtt. További előnye a rövid tenyészidőnek, hogy öntözhető körülmények között akár másodvetés is tervezhető használatukkal.